Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó Évközi változások. 37. §. (2) bek. 1. pont. Adóelengedés árvíz esetén. Árvízkár címén a legelő és nádas után is van adóelengedésnek helye. (1219. ejh. — 21.802/1914. P.) A panasszal megtámadott határozat a fellebbezést azért utasította el, mert „az 1909. évi XI. törvény a, legelő és nádas művelési ágra elemi kárt s ennek alapján adóleirást egyáltalán nem állapít meg." Ez az álláspont azonban téves. Az idézett törvény 36. §-a 1. pontjában ugyanis kimondja, hogy adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapás a1 földbirtoknál általában az árviz. Ez tehát mind a két művelési ágra vonatkozik, minélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. 37. §. (2) bek. 2. pont. Adóelengedés szántóföldeknél. Árvízkár címén adóelengedésnek van helye akkor is, ha a kár nem a község egész határára terjed ki, s ha a károsult földeknek a rendes elöntés által okozott csekélyebb jövedelmezőségét a földadó sorozati munkálatok már figyelembe vették. (6. ejh. — 6563/1897. P.) Az 1883. évi XLIV : t. c. 49. §-ának a) pontja az árvizet kifejezetten „általában" jelöli meg olyan elemi csapásként, melynek pusztítása adóelengedésre ad igényt, s az a körülmény, hogy valamely földrészletet az 1875. évi VII. t. c. alapján készült földadó sorozati munkálatban akár rendes elöntés, akár más valami hátrány által okozott csekélyebb jövedelmezőség miatt alsóbb osztályba soroztak, és hogy a1 folyó kiöntése által okozott árviz valamely községnek nem egész határát borította el, sem az 1883. évi XLIV. t.-c, sem más törvény szerint nem képezi akadályát annak, hogy a földek termésében árviz által okozott kár miatt az adó elengedtessék. Különösen az elpusztított terület nagysága a folyó kiöntése által okozott árviz esetében az adóelengedésre a törvény szerint egyáltalában nincs befolyással. Ahol a törvény az adóelengedést az elpusztított terület nagyságától akarja függővé tenni, ott ezt mindenütt külön ki is fejezi, mint például a 49. §. b) és c) pontjaiban a rovarok, fagy, földárja, tartós szárazság és más elemi csapások által okozott károknál. Az 1883. évi XLIV. t. c. 49. §-ának c) bb) pontjában említett „más olyan elemi csapások'' alatt, melyek a szántóföldekre nézve csak akkor adnak igényt adóelengedésre, ha iá termést egész határokat, tehát nem is egy, hanem több község határát magában foglaló terü13