Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó 1896. évekre szóló kiegyenlítési munkálat Sz. községházánál csak 1902. május 22-ik napjától kezdődőleg volt 30 napig közszemlére kitéve. Tekintve, hogy az 1883: XL1V. törvénycikk 90. §-a 1. pontja szerint [F. H. Ö, 7. §. és K. K. H. ö. 91, §. (1)] az adók elévülnek akkor, ha az adótárgynak, illetőleg a követelésnek és tartozásnak keletkezesétől számított 5 év alatt ki nem ve|ttetn|ek : kétségjtelen, hogy ennek az elvnek vonakoznia kell a földadószaporulatok előírására is, s így az adókiegyenhtés az államkincstár irányában a tényleges adókivetés évétől visszamenőleg számítandó 5 éven túl nem terjedhet. Ezen az alapon, mivel a tárgyiratokból megállapítható, hogy az 1894., 1895. és 1896. évekre vonatkozólag, a tényleges kivetés az 1902. év előtt meg nem történt, ellenben ugyancsak, a tárgyiratokból kitűnik, hogy az 1897. évi föladó felosztási jegyzék már az új birlokivek alapján készíttetett el s a földadó is eszerint vettetett ki : Sz. község birtokosainak 1902. június hó 1-én tartolt gyűlése határozatából az e gyűlésen kijelölt megbízottaik által benyújtott panasznak helyet kellett adni. Eljárási szabályok. Kafaszferi munkálatok kiigazítása. 33. §. Döntés a felszólalások felett. Kataszteri munkálatok kiigazítása folytán előírt földadószaporulat ellen jogalaphiány címén érvényesített panaszok felett a magyar királyi közigazgatási bíróság nem illetékes határozni. (338.ejh. — 21.728/1900 P.) Miután a jelen esetben a panasz a kataszteri munkálatok kiigazításai folytán előirt föladószaporulat ellen irányul, azon az alapon, hogy a föladószaporulatnak általában nincsen jogalapja, éídemi tárgyalás' nélkül, hatáskör hiánytában vissza kellett a panaszt utasítani, mert a kataszteri munkálatok során megállapított kataszteri tiszta jövedelem helyességének és jogalapjának felülbírálása nem tartozik azok közé az ügyek közé, amelyek az 1896 : XXVI. t.-c. Második Része szerint a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe utalvák, másfelől, mert a panasz általában a követelés jogalapja s nem annak kellő időben és megfelelőleg történt érvényesítése ellen irányulván, a bíróság hatásköre az adott esetben a beszedés, vagy végrehajtás kifogásolása címén sem volt megállapítható. 12