Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Földadó vezetél is birja. Ez tűnik ki H. Gusztáv tanítónak az 1906. évi január hó 13-ik napján 951. szám alatt iktatott beadványából is. A panaszolt határozattal fenlartott földadó és járulékai ennek az ilyképen haszonélvezett tanítói földek földadója és járulékai fejében követeltetik a panaszos ev. ref. egyháztól. Tekintve azonban, hogy az 1875 : VII. törvénycikk 7. §-a szerint, valamint az 1883 : XLIV. törvénycikk 95. §-a szerint a földadó, mint az ingatlant terhelő adó, a föld tényleges birtokosa állal fizetendő, — nemkülönben tekintve, hogy a követett s különösen a magyar királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya által alkotott 26-ik számú döntvényben is kifejezésre jutott elvből kifolyólag a haszonélvező az ingatlan tényleges birtokosának veendő, — el is tekintve a dijlevélben az adófizetésre vonatkozólag foglalt s ezzel egyező megállapodástól, panaszos egyházat mint a kérdéses tanítói földeknek ez idő szerint nem tényleges birtokosát, a panaszolt határozattal tőle követelt földadó és járulékai megfizetésének kötelezettsége alól fölmenteni kellett. 7. §. (2) bek. Elévülés. A földadó-szaporulatok előírása, s illetve a földadókiegyenlítés a tényleges adókivetés évétől visszamenőleg számítandó 5 éven túl elévül. (678. ejh. — 5477/1903. P.) Igaz ugyan, hogy a d.-i királyi kataszteri helyszinelési felügyelőnek 1896. augusztus 1-én 1217. szám alatt kelt hivatalos irata alapján, — mely szerint Sz. község részletes felmérési alapon készült helyszinelési eredménye 37.877 forint 89 krajcár kataszteri tiszta jövedelemmel jóváhagyatott s a munkarészek az adónak előírása és egyéni kivetése, nemkülönben az adókiegyenlítésnek az 1894. évi január hó 1-től, mint a részletes felmérést követő év első napjától való eszközlése végett áttétettek, — a n.-i magyar királyi pénzügyigazgatóság még 1896. november hó 10-én 36.841. szám alatt kelt iratában felhívta Sz. község jegyzőjét arra, hogy a használat és megőrzés céljából kiadott munkálatok alapján adókiegyenlítési kimutatást készítsen s azt érvényesítés végett, a pénzügyigazgatóságihoz beterjessze: ez azonban a tárgyiratok adatainak tanúsága szerint meg nem történt s az adókiegyenlítési kimutatásnak beterjesztését a magyar királyi pénzügyigazgatóság 1902. január 30-án 4889. szám alatt, valamint 1902. február 10-én 6429. szám alatt kelt hivatalos irataibami újból szorgalmazta. Az 1902. május hó 16-án 23.518. szám alatt kelt a nevezett pénzügyi gazgatóságnak az az irata, amellyel a beterjesztett föladókiegyenlítési kimutatást a községi jegyzői hivatalhoz azzal az utasítással adta ki, hogy azt 30 napra közszemlére tegyék s ennek megtörténtét igazolják. Ez alapon a tárgyiratokhoz csatolt s 1902. június 23-án kelt hivatalos községi bizonyítvány igazolta azt, hogy az 1894., 1895. és