Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó házbéradó alá nem tartozóit, törvényesen és jogerősen állapít­tatott meg 10 évi időtartammal, és a házadómentességnek meg­hosszabbítása azon a címen, hogy a házak utólag a város terü­letéhez csatoltattak, jogosan nem igényelhető, mert a házadó­mentesség engedélyezése azon viszonyok alapján történik, melyek az engedélyezés idejében fennállanak és a törvény a jogerősen megállapított házadómentességnek azon okból való meghosszab­bítását, hogy az adómentességet nyert ház utólag oly területbe vonatott be, melyben a házadómentesség hosszabb időre terjed, nem ismeri, méltányosságból pedig a törvényesen megállapított házadómentességet meghosszabbítani nem lehet. JEGYZET: Az indokolástól eltekintve, amely a házbér- és ház­osztályadó fennállása idejére vonatkozik, — az elv ma is helyes. Évközi változások. 20. §. Bérjövedelem évközi változása. Az évenként megállapított és jogerőre emelkedett házadó az adóéven belül mutatkozó házbérhullámzás címén sem nem emel­hető, sem pedig le nem szállítható. (625. ejh. — 18.615/1904. P.) Adóíörlés eseíei. 22. §. (1) bek. 1. pont. Állandóan adómentes épületek adójának törlése. Lelkészi lakásnál a házadómentesség nem a házadómentességi igény bejelentésekor, hanem azon naptói veszi kezdetét, amely naptól kezdve a ház lelkészi lakásul használatba vétetett. (207. ejh. — 146/1899. P.) A m. kir. közigazgatási bíróság ennek a panasznak helyet ad s az állandó házadómeiitességet a K. M. ev. ágost. segédlel­kész által lakott házra nézve az 1897. évi szeptember hó 1-től adja meg, mert a) a szemle-jegyzőkönyv szerint a kérdéses ház e nap­tól kezdve használtatik lelkészi lakásul, tehát az 1868. évi XXII. törvénycikk 2. §-ának i) [II. II. ö. 22. §. (1) bek. 1. pontjálwz fűzött ut. (3) bek.] pontjában meghatározott házadómentesség e raptól veszi kezdetét; b) az a körülmény, hogy a házadómen­tességi igény csak az 1898. évi február hó 12-én lett bejelentve, panaszos egyház törvényes igényét e nap kezdeti időpontjára nem korlátolhatja, mert ily rendelkezést sem az 1868. évi XXII. tör­vénycikk, sem az 1870. évi LI. törvénycikk nem tartalmaznak s az 1886. évi XXV. törvénycikk is, mely 1. §-ában az adóméntes­104

Next

/
Thumbnails
Contents