Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó ség kezdeti időpontjául az ez iránti folyamodvány benyújtásának napját határozza meg, csakis az időleges házadómentességi esetekre vonatkozik ; c) a házadóra vontkozó törvények és szabályok hivatalos összeállításának (régi) a közigazgatási bizottság határozatában idézett 157. §. a) pontja nyilván arra az esetre vonatkozik, ha adómentes épület adómentességét elveszti, s így a fenforgó esetre, midőn eddig adóköteles épület vált adómentessé, alkalmazást niem nyerhet. JEGYZET: Ezen elvi jelentőségű határozat a H. H. ö. 22. §. (1) bek. 1. pontjához fűzött utasítás (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel, azonban a 22. §. (3) bekezdésének a rendelkezésével ellenkezik. Lásd az WtS. elvi jelentőségű határozatot. Házaknál az állandó adómentesség nem a bejelentés idejétől, hanem attól az idó'től számítandó, amikor azok az állandó mentesség céljaira használatba vétetnek. (633. ejh. — 9181/1904. P.) Az 1870 : LI. törvénycikk 2. §-a azzal a rendelkezéssel pótolja az 1868 : XXII. törvénycikk 2-ik §-ának k) pontját, hogy a gyáros tulajdonát képező és munkásainak bérfizetés nélkül átengedett gyári munkáslakásokat, úgyszintén a gyári és iparépületeknek neon lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgáló részeit állandóan adómenteseknek mondja. Ezen az alapon a panaszos cég tulajdonát képező szeszgyárat, eltekintve a jelen ítélet rendelkező részében kivett lakhelyiségektől, ez a mentesség törvényesen megilleti, s megilleti ez az emeleten levő 2 utcai szobát és 1 konyhát is, mely a szemlejegyzőkönyv 2. pontjában felvett adat és a panaszban foglaltak szerint — a bár művezetőnek, vagy munkavezetőnek nevezett szeszfőzőnek, — bérfizetés nélkül átengedett lakásául szolgál, tehát az idézett törvénycikk-szakaszban körülírt állandóan mentes lakások sorába számítandó. Önérthető, hogy ez az állandó adómentesség nem a bejelentés idejétől, hanem a (kérdéses épületnek e célra történt használatbavételétől számítandó, mert az 1886 : XXV. törvénycikk, mely 1-ső §-ában az adómentesség kezdeti időpontjául az ez iránt benyújtott folyamodványnak benyújtási napját határozza meg, csakis az ideiglenes házadómentességre vonatkozik és sem az 1868: XXII. törvénycikk, sein pedig az 1870 : LI. törvénycikk nem tartalmazniak oly intézkedést, mely ezt a szabályt az állandó adómentesség esetére is kiterjesztené. A 2 fürdőszobára és az ezekhez tartozó 1 előszobára, mint, amelyek nem az üzlet folytatására, hanem ettől eltérő célokra és a szemlejegyzőköny 2. pontjának tanúsága szerint közhasználatra is szolgálnak, csupán a panaszolt határozatban körülirt ideiglenes házadómentesség volt fentartandó és pedig, — a panaszolt határozatnak helyes és e bíróság által 105