Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó az iratok közt, mert az a kir. pénzügyigazgatóság 32.087/926. sz. ailatti jelentése szerint fel ncni található, mégis a kir. pénzügyigazgaitóság 1643<S/1926. sz. alatti végzése indokolásában, valamint a kir. pénzügyigazgatóságnak a m. kir. pénzügyminiszterhez tett jelentéseiben foglaltakból és a félnek, azzal egyező előadásából megállapítható, hogy a kir. pénzügy igazgatós ág a 62493/1925. sz. végzésével adózó fél részére a kérdéses épületre nézve 30 évi ideiglenes adómentességet adott, s hogy a kir. pénzügyigazgatóságnak ez a végzése jogerőre emelkedett. Később a kir. pénzügyigazgatóság a kh\ adóhivatalt arra utasította,, hogy a kir. pénzügyigazgtóságnak az ideiglenes adómentességet megadó végzését helyezze hatályon kivül és az adómentesség kérdésében hozzon új határozatot. Erre az utasításra a kir. adóhivatal a kir. pénzügyigazgatóságnak az ideiglenes házadómentességet megadó végzését hatályon kivül helyezte s adózó felet a mentesség iránt előterjesztett kérelmével elutasította ; a kir. pénzügyigazgatóság pedig a most megtámadott végzésével az adózó fél felebbezését elutasította s a házadómentességet megvonta. Az ez ellen benyújtott panaszt a kir. közigazgatási bíróság alaposnak találta, mert: A kir. pénzügyigazgatóság intézkedéseinek meghozatala után alkotott 1929. XXIII. t. c-nek a 14. §-a is csak az iránt intézkedik, hogy a kir. pénzügyigazgatóságot a határozatának meghozatalában a felebbezési kérelem nem korlátozza, hanem ha a felebbezés tárgyalása során kitűnik, hogy az elsőfokú határozat helytelen ténybeli vagy jogi megítélésen alapul, az ideiglenes házadómentesség tartamát önállóan állapítja meg. Tehát ennek a rendelkezésnek az alapján is a kir. pénzügyigazgatóság csupán felebbezési kérelem esetén és a felebbezés tárgyalása kapcsán intézkedhet, de arra nincs törvényes rendelkezés, hogy a kir. pénzügyigazgatóság oly esetben, mikor a határozata ellen felebbezés üiem adatott be s így az jogerőre emelkedett, csupán hivatalból és a határozata hozatala utáni tényadatok, vagy az adókötelezettnek a megelőző határozat hozatalára befolyással biró valótlan előadása fenforgása nélkül — akár a saját, akár az alsóbbfokú hatóság határozatát hatályon kivül helyezhesse, vagy helyeztesse, és azutám a jogerős határozattal teljesen ellentétes határozatot hozzanak. Ilyen eljárás ellenkezik a hatóságok eljárásának általános szabályaival, s annak megengedése megdöntené a határozatok jogerejének az elvét. 101