Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házado Í4. §. Adóegység fogalma. Két épület egy telken egy szám alatt egy háznak veendő. (ízi. ejh. — 15.759/1897. P.) Panaszos maga is azt adja elő, hogy a kérdésben forgó és 3, illetve 1 szobából álló két háza egy és ugyanazon telken épült és egy házszámmal bir; eszerint pedig házadó szempontjából a két épület egy háznak tekintendő. 16. §. Adóalap becslés útján való megállapítása. Több személy tulajdonában levő házban a tulajdonosok által használt lakások bérértékét a házadó kivetésénél nem lehet abban az összegben elfogadni, amelyet a közös tulajdonosok egymással szemben bérérték gyanánt felszámítanak, hanem a bérértéket ilyen esetben is becslés útján kell meghatározni. (946. ejh. — 7068/1909. P.) A panaszosok közös tulajdonát képező s VI. ker. V.-körúí 27. és 29. számú szomszédos házakban a W. B. mint egyik tulajdonos által lakott I. emelet 4—6. és illetve 5. számú lakás öszszesen 8 utcai, 6 udvari, 4 cseléd-, 1 ágy-, 4 elő-, 2 fürdőszobából, 1 konyhából, 1 kamrából, 2 pincéből és 2 padlásból álló gyanánt lett bevallva. Ennek az összesen e lakrészekből, illetve helyiségekből álló gyanánt bevallolt lakásnak bérértéke a helyi viszonyokkal közvetlenül ismerős tagokból alakított közigazgatási bizottság által fen tartott összegben ehelyütt is elfogadandónak találtatott, és pedig tekintettel arra, hogy a közigazgatási bizottságnak panasizolt határozata ezt a bérértélcet a székesfőváros iakbérviszonyainak, az ingatlanok fekvésének, a lakrészek számának vS végül a tényleg bérbeadóit lakások bérjövedelmének figyelembe vétele alapján tartotla megfelelőnek és mert az e lakás bérértéke ellem felhozott panaszbeli kifogás figyelembe vehetőnek nem találtatott. De nem volt figyelembe vehető az egyik társtulajdonos t. i. W. B. állal lakott e lakás bérérékének a megállapítása ellen felhozott az a kifogás sem, hogy nevezett társtulajdonos ezért a lakásért állítólag a bevallott bérösszeget tényleg fizeti is. A tárgyiratok adataiból s különösen magából a házbérjövedelem vallomási ívből és panaszosok beadványaiból is kitetszik, hogy W. B. a kérdéses házaknak tényleg egyik társtulajdonosa. Tehát nem szenved kétséget, hogy a kérdéses házakban levő fent körülirt lakást ő a tulajdonjogiban benne levő használat és haszonélvezet jogán, nem pedig más jogcímen birja. Figyelemmel különösen arra is, hogy a kérdéses házak összes bérjövedelmének fele kétségtelenül magában véve is több mint a W. B. által lakott gyanánt bevallott és fent körülirt lakásnak egész bérértéke, magá09