Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A ministeriumról. 75 szavazással választandó bíróság, nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg. Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekként alakított és tizenkét személyből álló biróság fog fölöttök ítéletet mondani. 35. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak átalános közbocsánat esetében gyakorolható. 36. §. Hivatalos minőségükön kivül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak. 37. §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli száma­dását országgyűlési megvizsgálás s illetőleg jóváhagyás végett — éven­ként az alsó táblánál bemutatni köteles. 38. §. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeletéig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg.1 277. sz. 1869. márcz. '25. Bra. Körrendelet a magyar királyi minister-elnök- í ségnél felálli to tt központi fordítói j osztály szervezésére nézve megál- ! lapított szabályok. 6. §. A dijak a forditmány minősége szerint következők: a) egyszerű fordításokért, melyek arra szolgálnak, hogy az eredeti irat lényeges tartalma magyar vagy német nyelvre átté­tessek, irott tört ivenkint 1—2 frt. bj hitelesítendő fordításokért, melyeknél szó és értelem szerinti áttételről van szó, irott tört ivenkint 2—3 frt. c) Az országos törvénytár számára szánt s hitelesítendő fordításokért, nyomatott iven­kint 20—25 frt. 7. §. Az irott ivek nagyságának a for­dítói osztály főnökénél létező mérték szerin­tinek kell lenni, s minden lapján legalább 32 sort tartalmazni. Fél lapnál vagy 16 sor­nál kevesebb fordítást, az illetők ingyen tartoznak végezni, viszont azon tul menők, egész lapnak tekintendők. 12. §. A fordítói dijakat a megkereső hatóság viseli. Egyszerűsítés czéljából mind­azonáltal a dijak a minister-elnökség ál­tal előlegezendők, s ennek havonkint vagy évnegyedenkint az illető hatóságok részéről megtérítendők. 13. §. A hitelesítendő fordítások [b) és c) pont] a hivatalfőnök által, az igazságügy­minister rendelkezése folytán kineve­zendő hites tolmácsokhoz küldet­nek át. 114 Bm. 1888. jan. 9. Körrendelet. A központi forditó osztály szervezésére nézve ministertanácsilag megállapított sza­bályok, melyek a fordítások közvetítése és a fordítási dijak megtérítése körül köve­tendő eljárást is előírják, kivonatban az 1869 évi márczius hó 25-én 277. sz. alatt kelt itteni rendelettel az összes törvény­hatóságokkal közölve lettek. Azt tapasz­taltam azonban, hogy ezen mos^ idézett rendelet több tekintetben s különösen a fordítási dijak megtérítésénél figyelmen ki­vül marad. Ezenkívül a horvát-szlavón kor­mány is számos esetben panaszkodott a fordítási dijak visszatérítésénél a magyar­országi hatóságok részéről követett eljárás ellen, a mennyiben a magyarországi ható­ságok sokszor a horvát-szlavón hatóságok által hozzájuk intézett horvát-szlavón be­adványok fordításáért a horvát-szlavón ha­tóságoktól a dijak megtérítését követelték. A fentebbi körülmények folytán elhatároz­tam a fordítási ügynek a szabályok rendes medrébe való terelését és e czélból bocsá­tom ki ezen rendeletet, mely egyrészt fel­eleveníti a korábbi idevágó rendeletet és másrészt: megjelöli a követendő eljárást. Először is általánosságban megjegyzem, hogy a fentemiitett rendelettel kivonatban közölt szabályok 12. §-a értelmében a for­dítási dijakat mindig a megke­reső* hatóság viseli, a mennyiben tehát * Körrendelet. A m. kir. minister­elnökség f. hó 16-án 2550. sz. a. kelt át­iratából arról értesítem, hogy az 1888. évi 114 eln. sz. itteni körrendeletben foglalt azon utasítás ellenére, mely szerint a köz­ponti forditó osztály által eszközlendő for­dítások megrendelésénél mindenkor az illető szakministerium közvetetése veendő igénybe, több törvényhatóság, illetve ezen közegei különösen pedig néhány vármegye és város árvaszéke gyakran közvetlenül a ministerelnökséghez fordulnak fordítások eszközlése végett. Miután több oknál fogva czélszerübbnek mutatkozik, hogy közig, hatóságok fordítási ügyei a belügyministe­1 V. ö. a 2. §. jegyzetével.

Next

/
Thumbnails
Contents