Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

362 A közigazgatás szervezete. — Budapest székes-fővárosi közmunkatanács. 3. §. A fenebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt felveendő kölcsönből fedeztetik: a) a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása; b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztosítása végett, egy, vagy szükség esetében két uj álló-hid építése; c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait, a kereskedés központján elhárítja, a hajózás és kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit, tekintettel a közraktárakra (docks entrepőts) is; d) a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom könnyítése s a máris gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása; e) s az ezekre szükséges helyszíni és magasságrajzi felvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége. 4. §. A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki: a) a megváltandó lánczhid jövedelmei; b) az uj álló-hid, illetőleg hidak jövedelmei ; c) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hidon az átszállított árukért e czélra mázsánkint fizetendő egy krajczár; d) azon pénzintézetek, biztosító-társulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy mellékintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik;1 1884: XXV. T.-czikk az 1870 : X. t.-cz. 4-ik szakaszának d) és e) pontjaiban megjelölt intézetek és vállalatok községi pötadója rendeltetéséről. (Szentesítést nyert 1884. évi június hó 1-én. Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1884. évi június hó 6-án.) 1. §. Az 1870: X. törvényczikk 4-ik szakaszának d és e) pontjaiban foglalt határozmányok kiegészítéséül a következők rendeltetnek: Azon községi adópótlék, melyet: a) az osztrák-magyar bank; b) a szabadalmazott osztrák-magyar vasúttársaság; c) azon pénzintézetek, biztosítótársulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de melyek üzletüket fiók- vagy mellékintézetek által vagy bármely más czimen Magyarországra is kiterjesztik; végre d) azon közlekedési vállalatok, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de melyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik, - a magyar államterületen folytatott üzlet eredménye alapján kivetett állami adók után fizetnek, a fenn idézett 1870: X. t.-cz. alapján felvett sorsolási kölcsön évi járadékának fedezésére szolgál, és a mennyiben e czélra egészen igénybe nem vétetnék, az idézett törvényczikk 4. §-ában felsorolt többi jövedelmi, illetőleg törlesztési források fenmaradó részével együtt, a kölcsön végleges törlesztése után pedig egészben az ugyanazon törvényczikk 7. §-a értelmében alkotott „fővárosi pénzalapot" illeti meg. 2. §. Az előző szakasz c) és d) j pontjai alatt emiitett vállalatok köz! ségi pótadójának ezen rendeltetése