Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Budapest székes-fővárosi közmunkatanács. 363 akkor sem szenved változást, ha tokéhoz hasonló elvek alapján átalaezen vállalatok szervezete idővel kittatnék. netalán az ugyanazon szakasz a) 3. §. Ezen törvény végrehajtásáés b) pontjai alatt emiitett vállala- | val a pénzügyminister bizatik meg. e) azon közlekedési vállalatok községi adópótléka, melynek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik; f) a kölcsönből építendő rakpartok jövedelmei ; g) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei; h) az időközi kamatok. 5. §. A kölcsön évi járadékainak a 4-ik szakaszban kijelölt jövedelmek után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik s évenkint mindaddig felvétetik az államköltségvetésbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik, vagy a fennebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi. 6. §. A kölcsön mint államkölcsön s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács végzése alapján a pénzügyminister teszi folyókká a kölcsönből befolyt összegeket is, a jelen törvényben kijelölt czélokra. 7. §. Részint a kölcsönből létesített vállalatok fenntartására, részint egyéb beruházásokra, a melyekre még szükség lesz, hogy Buda-Pest mint főváros, az ország igényeinek megfeleshessen, a kölcsönből eszközölt kisajátítások és szabályozások által nyerendő telkek eladási árából külön fővárosi pénzalap alkottatik. 8. §. Ezen alap növelésére fordítandók : a) a kölcsön végleges törlesztése előtt a 4-ik szakaszban kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évi járadékai netalán igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei, azon vám- és adótételek szerint, melyek törvényhozásilag időről időre megállapittatnak; b) a két városnak „közmunka" czime alatt nyert összes bevételei és váltságdijai s a városi háztelkek, utczák és térek szabályozásánál, magán háztelekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmek. 9. §. A kölcsönösszeg beruházása illetőleg a jelen törvény 3. §-ában meghatározott teendők végrehajtására nézve, rendeltetik: a) a lánczhid megváltása iránt a törvényhozás jóváhagyásának kikötése mellett, az illető társulattal méltányos egyezséget hozni létre, a ministerium bizatik meg ; b) az uj hid, illetőleg hidak építése s a Dunaszabályozás és azzal egybekötött közmunkák az országgyűlés elé jóváhagyás végett terjesztendő költségvetés alapján, melyhez a tervek is melléklendők, a közlekedési miniszter felügyelete alatt hajtandók végre. 10. §. A jelen törvény 3. §-a d) pontjában kijelölt vállalatok s a 7. §-ban érintett további teendők tervezésére és kivitelének vezetésére, valamint a 7, és 8. §§. szerint alkotandó fővárosi pénzalap kezelésére „Fővárosi közmunkák tanácsa" czim alatt külön állandó közeg rendeltetik felállíttatni. 11. §. E fővárosi közmunkák tanácsa egy elnökből s ha szükségesnek mutatkoznék, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll. A rendes tagok közül hatot szabad kir. Pest városa, hármat Buda