Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Budapest székes-fővárosi közmunkatanács. 361 28. §. Az állami számvevőszék megalakulása után azonnal megkezdi működését. 29. §. E törvény hatálya a magyar korona minden országaira kiterjed. 30. §. E törvény végrehajtásával a ministerelnök bizatik meg. Budapest székes-fővárosi közmunkatanács. lö^TO: X. Törvényczikk. A Dana folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a iorgalom és közlekedés érdekében Bnda-Pesteu létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről. (Szentesítést nyert 1870-ik évi ápril hó 10-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1870-dik évi ápril tió 11-én). 1. §. Hogy a Duna folyam Buda-Pest mellett akképpen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa, a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztr. ért. forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen, a következő feltételek alatt: a) a mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be kell folyni az állam pénztárába; b) ezen összegért 50 év folytán 1.224.000 forintnyi évi járadék fizettetik 612,000 forintnyi félévi részletekben, mely járadékok első részlete 1871. évi január hó 1-én fizetendő, az utolsó részlet pedig 1920. évi július hó l-jén jár le; c) az előbbi pont szerint meghatározott évi járadékokban a törlesztési részletek is bennfoglaltatván, azon évi járadékok fizetése mellett, 50 év múlva az egész kölcsön törlesztetik s az államnak minden kötelezettsége megszűnik; d) a kölcsön iránt szerződő fél a szerződés megkötése alkalmával két millió oszt. ért. forintnyi biztosítékot köteles letenni az állam pénztárába. 2. §. A kölcsön sorsolási tervére és a kibocsátandó sorsjegyekre vonatkozólag határoztatik, hogy: a) egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nem szólhat, azonban akkép is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen osztható; b) a 100 forintnyi névértékre megállapított sorsjegyek már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be s a törlesztés folyama alatt ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 forintig kell emelkednie; c) a kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a teljesen befizetett kölcsönösszegnél legfeljebb 25 százalékkal lehet magasabb; d) a sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a kölcsön-üzletre vonatkozik, bélyeg- és illetékmentesek ; a nyereményektől mindazáltal a nyugta-bélyeg fizettetik; e) a sorsjegyek biztosíték fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s általában mind azon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapírok birnak.