Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

íatasküt'í 360 A közigazgatás szervezete. — Állami számvevőszék felállítása s tartani, oly módon azonban, hogy ez által az illető hiteljegyek kibocsátása, nyilvántartása és törlése körüli rendes működése ne akadályoztassék. 20. §. Az állami számvevőszék őrködik végre a nyugdíjazási szabályok megtartása felett, mihez képest folyvást nyilván tartja és kimutatja a nyugdijasok jegyzékét. 21. §. Az állami számvevőszék az általa gyakorolt összes ellenőrzés eredményéről évnegyedenként kimutatást készit, és azt észrevételei kíséretében a ministertanácsnak megküldi. A ministertanács az állami számvevőszék kimutatására, illetőleg észrevételeire írásban közli határozatait. 22. §. Tartozik továbbá az állami számvevőszék évenkint szeptember elsejéig a megelőző évre vonatkozó zárszámadást, egybehasonlitva az azon évre törvényhozásilag megállapított költségvetéssel elkészíteni s észrevételeivel együtt a ministeri tanácscsal közleni. A zárszámadás az állami számvevőszék észrevételeivel és a ministeri tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt, a ministerelnök által haladéktalanul az országgyűlés elé terjesztendő. 23. §. A zárszámadással egyidejűleg készíti el az állami számvevőszék az államvagyon mérlegét s részletes jelentését az államháztartás, államvagyon és államadósságok kezelése körül a megelőzött kezelési évben szerzett számviteli tapasztalatairól. E jelentés, a ministeri tanács észrevételei kíséretében, a ministerelnök által, szintén az országgyűlés elé terjesztendő. 24. §. Az állami számvevőszék tartozik felügyelni, hogy az állam számviteli szolgálata rendben tartassék, s abban a lehető egyszerűsítések eszközöltessenek. E czélra jogában áll az állami számvevőszéknek a kormány bármely hatósága mellett működő számvevőségi osztályt, úgyszintén minden állampénztárt saját tisztviselői által, az illető minister értesítése mellett, bármikor megvizsgáltatni, s ez uton a kezelési rend fenntartásáról, valamint az eljárás czélszerüségéről, s az összes számviteli szolgálat összhangzó működéséről magának alapos meggyőződést szerezni. A vizsgálat eredménye, a tapasztalt hibák, hiányok elhárítására intézett javaslatok kíséretében, közlendő mindannyiszor az illető ministerrel, s ha e közlésnek kivánt eredménye nem lenne, a ministeri tanácscsal; a mennyiben pedig a ministeri tanácsnak ez iránt hozott, s az állami számvevőszék elnökével közlött határozatában ez bele nem nyugszik, ezen körülmény a 21. és 23. §§. szerint az országgyűlés elé terjesztendő jelentésben felveendő. 25. §. Általában köteles az állami számvevőszék mindennemű iratait az országgyűlés bármelyik házának kívánatára vagy magának a háznak vagy küldöttségének megvizsgálása alá terjeszteni. 26. §. Az állami számvevőszék ideiglenes ügyrendének s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes kezelési szabályoknak kidolgozásával, ezen törvény alapján az állami számvevőszék elnöke bizatik meg, a kinek javaslata a ministeri tanács véleménye kíséretében O Felsége jóváhagyása alá terjesztetik. 27. §. Az állami számvevőszék működésének megkezdésétől fogva legfölebb két év alatt, a ministeri tanács illetőleg a ministerelnök utján törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, saját ügykezelésének, az állam összes számviteli rendszerének és az államadósság ellenőrzésének szabályozásáról.