Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A közigazgatás gyorsításáról. 335 delkezései alá eső s a törvény értelmében a törvényhatóság Il-odfoku hatósága alá utalt határozatai felülvizsgálata és jóváhagyása alkalmából kötelességének ismerje felügyelni, hogy a rendezett tanácsú városok és községek ilyes határozatai a törvény által előirt alaki kellékek betartásával hozattak-e, és csak az esetben, ha azok ellen alaki szempontból kifogás nem esik, eszközölhető az ügy érdemleges elbirálása. Képviselőtestületi határozatok meghozatalánál megtartandó alakiságok* Hivatkozással a mai napon kelt rendeletemre közlöm a tekintetes czimmel. miszerint az utóbbi időben sajnosán tapasztaltam, hogy a járási föszolgabirák utján beterjesztett községi képviselőtestületi határozatok legtöbb részénél figyelmen kivül vannak hagyva a községi törvénynek (1886 : XXII.) képviselőtestületi határozatok meghozatalánál megtartandó alakiságok, a melyeket pótoltatni, részint mert a törvény elöirja, részint mert a köz- és magánérdek megóvása függ tőle, — okvetlenül szükséges. Ezen pótlások miatt azután igen sokszor megtörténik, hogy olyan ügyek, melyeknek mielőbbi megvalósulására volna szükség nemcsak hetek, hónapok, de még éveken át elhúzódnak ; mert az alakiságok be- és megtartása időhöz is van kötve. Az ügyek ilyen elhúzása igen sokszor magára a községre, de az egyes magán felekre is pótolhatlan veszteséggel jár, mig más esetben az egész eljárást illusoriussá teszi; a mi pedig elkerülhető volna, ha első sorban maguk a községek jegyzői a határozatok meghozatalánál magukat kellőleg tájékoznák és az egyes ügyre vonatkozó törvényeket higgadt figyelmükre méltatnák, másod sorban pedig elkerülhető volna az által, ha maguk a járási főszolgabirák akkor, midőn a határozatok jóváhagyás kieszközlése végett hozzájuk beterjesztetnek, azokat a községi törvény (1886: XXII. t.-cz.) 89. §. utolsó kikezdése alapján, mely e tárgyban őket kötelezi is — ellenőriznék, hogy vájjon megtartattak-e a törvény intézkedései vagy sem s ha nem, azokat pótoltatná és csak ha igen, akkor terjesztené fel jóváhagyás végett. Hogy tehát ezen eljárásnak véget vessek, hogy ily esetekre egyöntetűséget állapítsak meg, ugy a községi törvény (1886: XXII.), mint a községek beléletét érintő több más törvények s a községek szabályrendeletei alapján az 1886 : XXI. t.-cz. 68. §-a alapján a következőket rendelem: A képviseleti ülések megtartása körül első sorban köteles ügyelni az elöljáróság * Ezen T. vármegye alispánja által kibocsátott rendeletet közérdekűségénél fogva vettem fel e gyűjteménybe. H. J. arra, hogy a képviselet ülése a törvény és szabályrendeletek megszabta formaságok mellett a kellő időben hivassék össze, és hogy a meghívók kézbesítése, vagy egyáltalán a meghívás eszközlése és a meghívók tartalma a fennálló határozmányoknak megfeleljen. A szabályszerű összehívást igazoló okmányok a meghívó szövegével együtt mindenkor az esetleges felterjesztéshez csatolandók. I. Minden képviseleti ülésről jegyzőkönyv lévén vezetendő, ennek szerkesztésére különös gond fordítandó, mert ennek helyes, hü és tárgyilagos vezetése által tükröződik vissza a lefolyt gyűlés s domborodnak ki a szőnyegen levő tárgy, illetve az ügy jelentékenyebbb pontjai, a gyűlési jegyzökönyvet ugy kell szerkeszteni, hogy az a következőket tartalmazza: 1. A helyet a hol, az időt a mikor a gyűlés tartatott, a nemét, hogy minő (rendes, rendkívüli). 2. A jelenvoltakat. Itt névleg felolvasandó mindenki, ki a gyűlésen jelen volt és pedig elől említendő az elnök, azután azok, akik (1886 : XXII. t.-cz. 58. §.) hivatalból tagjai a gyűlésnek, ezután jöjjenek a virilisták, majd a választott képviselők, kitüntetésével annak, hogy mily czimen tagja a gyűlésnek. Végül felemlítendő a jegyzőkönyv-vezető. 3. Tárgyalást. Minden egyes tárgya a gyűlésnek külön szám alatt veendő tárgyalás alá, és pedig akként, hogy a gyűlés tárgyának folyó száma év elején kezdendő és megszakítás nélkül év végéig folytatandó. A jegyzőkönyv száma alá pedig azon iktató szám irandó. mely alatt a tárgyalás alá vett ügy a községhez beérkezett. Ezen részében a jegyzőkönyvnek előbb, és pedig törve az ív bal hasábján előadandó alaposan kellőleg részletezve, de mégis rövid, tömör kifejezést tartalmazó szavakkal minden egyes tárgy ugy a mint az bejelentetett avagy tárgyalás alá felvenni kéretett. Csak ezek után lehessen a tárgyhoz hozzászólni. A tárgy megvitatása és határozati javaslatok szintén röviden, de érthetően kifejezve veendők fel. 4. Szavazást. Havaiamely ügyben többféle nézeteltérés lenne, ugy, hogy az elnök jónak látja az ügyet szavazással eldönteni, avagy ezt a tagok kívánják (1886 : XXII. t.-cz. 59. §) akkor mindig a tagok neveinek határozott feljegyzéseivel kell ezt kitüntetni, ugy, hogy külön legyenek megemlítve azok, a kik »igen«-nel, külön a kik »nem«-mel szavaztak s külön azok, a kik egyáltalán nem szavaztak s külön azok, a kik nem voltak jelen. Ha a tárgyalás be van fejezve, akkor következik a határozat, a mely törve az ív jobb hasábjára irandó és semmi mást ne tartalmazzon, mint csupán csak a határozatot és annak indokait. Ha a tárgysorozat ki van merítve, ezután jön a jegyzőkönyv.