Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Az ország 36. §. A csendőrség az állategészségügyi kihágások vagy ezek alapos gyanújának kideritése iránt a m. kir. belépő állomá­soktól vett megkereséseknek lehetőleg meg­felelni és eljárása eredményéről a meg­kereső állomást értesíteni tartozik. V. A pénzii&vörséíí szolgálatának szabá­lyozása. 37. §. A határvonalra felállított pénzügy­őrség a határőrizet, valamint a határ­oszlopok és határhalmok, s egyáltalában a határvonal megjelölésére szolgáló jelek feletti felügyelet gyakorlásába való minden illetéktelen beavatkozástól eltiltatik. 38. §. A határvonalon teljesitett szol­gálat alkalmával a pénzügyőrség köteles a szervezetére és szolgálatára, valamint a jövedéki ellenőrzésére vonatkozó szabá­lyokat szigorúan betartani. Minden oly ténykedés mellőzendő, mely Románia részéről a határvonal örizetére kirendelt közegekkel szemben súrlódás és összeütközés előidézésére vezethetne. 39. §. A pénzügyőrségnek a határt sem­miféleürügy alatt átlépnie nem szabad. Aha­tárnak élelmiszerek, vagy italnemüek beszer­zése végett való engedély nélküli átlépése még abban az esetben is, ha ezen átlé­péssel más vétség elkövetve nem lett, a reá bizott őrhely hír nélküli elhagyása vét­ségeként büntetendő. 40. §. Midőn a határvonalon belüli köz­lekedés mellözhetlen szüksége folytán, a határon váltakozva egyik országból a má­sik országba átvezető utak használtatnak, a romániai részen vezető utvonalrész min­den feltartózkodás nélkül használandó, s területéről Magyarorsz. és Erdély egyes. 13 ott hivatalos ténykedést foganatba venni semmiféle ürügy alatt nem szabad. Ezen átvezető utakhasználhatása. melyre csak az illető pénzügyőri biztos adhat en­gedélyt, a jelentő ivbe vezetett parancs­ban külön tüntetendő ki. 41. §. A csempészek a határvonalon tul nem üldözhetők. A fegyverhasználati jog tárgyában ki­adott és a »Pénzügyi Közlöny« 1875. évi 53. számában közzétett 1875. évi 38.011. számú szabályrendeletben kimondott jogo­sultság megszűnik, ha a támadást intéző vagy feltartóztatott felek a határon kívüli területre menekültek. A lőfegyver oly ese­tekben nem használható, midőn annak le­hetősége fenforog, hogy a lövet romániai területre áthaladhat. 42. §. Az 1888. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett határegyezmény X. és XI. czikkeiben tárgyalt fekvöségek tulajdnosai részére biztositott jogok szigorú szem előtt tartása mellett, az illető felek a nekik biz­tositott kedvezményekben részesitendők. Az illető pénzügyigazgatóságok kötele­sek e tekintetben a pénzügyőri közegeket körülményes utasítással ellátni. 43. §. A határszéli pénzügyigazgató­ságok utasíttatnak, hogy a szakaszvezetó­ket és a pénzügyőrségi legénységet a ha­táregyezmény végrehajtása iránt kiadott utasítások és jelen utasítás rendelkezései­ről kellőleg értesítsék. Tartoznak továbbá gondoskodni arról, hogy a pénzügyőrségi őrjáratok vezényle­tével csak oly egyén bizassék meg. ki a határvonal iránt már tájékozottsággal bir, és hogy minden határszéli pénzügyőri biz­tos és szakaszt érképpel elláttassék, melybe a Magyarország és Románia közti határ berajzolva van. Magyarországnak Erdélylyel való egyesítéséről. 1S6S:XLIII. Törvényczikk Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról. (Szentesítést nyert 1868. évi deczember hó 6-án. Kikirdettetett a képviselőházban 1868. évi deczember hó 7-én, a főrendek házában 1868. évi deczember hó 7-én.) 1. §. Miután már az 1848. évi kolozsvári I. törvényczikk által Er­dély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélküli egyenjogunak nyilváníttatott; s Erdélynek minden ezzel ellenkező tör­vénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti terület, felosztások, elnevezések, s az ezekkel összekötött előjogok és kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszűnteiteknek, és az egyesült Magyarország és Erdély összes hon­polgárainak egyenjogúsága, polgári és politikai tekintetben ujabban is biztosíttatik. 2. §. P>dély külön törvényhozása az 1848. évi pozsonyi VII. és kolozsvári I. t.-czikknél fogva meg levén szüntetve, a törvények hozásának, eltörlésének és magyarázásának alkotmányos jogát az erdélyi területre

Next

/
Thumbnails
Contents