Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

14 A közigazgatás szervezete. — Magyarország és Erdély egyesítéséről. nézve is kizárólag Magyarország törvényesen megkoronázott királya és törvényesen összehívott országgyűlése gyakorolják. 3. §. A Magyarország erdélyi területén lakó honpolgárok országgyűlési képviseltetését illetőleg, a képviselők választásáról ideiglen rendelkező 1848. évi Kolozsvári II. t.-cz. a törvényhozás további intézkedéséig érvényben marad. S mindazon teendők, melyek az emiitett törvényczikkben, s az annak 10. §-a értelmében 1866. évi január 10-én kibocsátott kormányszéki utasitásban az erdélyi királyi kormányszéknek voltak fentartva, ezentúl a belügyminister hatásköréhez fognak tartozni. 4. §. Az erdélyi határőrség megszűntével köztörvényhatósággí alakult Naszód vidéke e minőségben meghagyatván, a magyar országgyűlés képviselőházába az 1848. évi kolozsvári II. t.-cz. szerint választandó két képviselő küldése jogával ruháztatik fel, s ehhez képest az erdélyi területbeli képviselők összes száma 75 re emeltetik.1 5. §. A magyarországi főrendiházban az 1848. évi pozsonyi VII. t.-cz. 1. §-ban foglalt tagokon kivül az erdélyi vármegyék, Fogaras és Naszód vidékek, s a székelyszékek főispánjai, főkapitányai és fökirálybirái, úgyszintén a szászok ispánja (comes) is üléssel és szavazattal birnak. 6. §. A kormányzat az erdélyi területre nézve is a törvények értelmében Ő Felsége magyar felelős ministeriurna által gyakoroltatik. 7. §. Az 1848. évi kolozsvári I. t.-cz. 3. §-nál fogva ideiglen fentartott erdélyi királyi kormányszék a mellé rendelt központi segédhivatalokkal együtt feloszlattatik, s működésének a jövő 1869. évi május 1-ső napjáig leendő megszüntetésével a ministerium megbizatik. 8. §. Az erdélyi köztörvényhatóságok alkotmányos hatáskörének visszaállítása iránt az országgyűléstől nyert felhatalmazás alapján a magyar felelős ministerium által 1867. évi június 27-én közzétett rendelet, nemkülönben az ennek 21. pontja nyomán az erdélyi városok szervezése tárgyában az erdélyi királyi biztos által kibocsátott utasitás, a törvényhatóságok rendezéséről alkotandó törvény létrejöveteléig érvényben marad azon különbséggel, hogy az ezekben a kormányszékre ruházott hatáskör a ministeriumot fogja illetni. 9. §. A székelyszékek főkirálybiráit és a szász ispánt (comes) ministeri ellenjegyzés mellett, ö Felsége a király nevezi ki. 10. §. A királyföldi (fundus regius) székek, vidékek és városok belkormányzati jogainak biztosítása, képviseletük szervezése és a szász nemzeti egyetem jogkörének megállapítása tekintetéből megbizatik a ministerium, hogy az illetők kihallgatásával az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjesszen, mely valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogokat, ugy az ezen területen lakó bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe vegye, és összhangzásba hozza. S addig is felhatalmaztatik a ministerium, hogy a királyföldi székek, vidékek és városok szervezését és hatáskörét illetőleg, az itt kifejezett vezérelvek szellemében ideiglen intézkedjék. 11. §. A szász nemzeti egyetem (universitás) az 1791. évi erdélyi XIII. törvényczikkel egyező hatáskörben, ö Felsége legfelsőbb s a magyar felelős ministerium utján gyakorlandó felügyeleti jogának fentartása mellett, továbbra is meghagyatik, azon különbséggel, hogy az egyetemi gyűlés, a törvénykezési rendszerben történt változás folytán, birói hatóságot többé nem gyakorolhat. 1 V. ö. 1877: X. t.-czikkel. keresd ezen kötetben.