Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

12 A közigazgatás szervezete. — Az ország területéről. törvényhatóság részéről irtókapával és fejszével fölszerelve annyi férfi munkás rendelendő ki. a mennyit arra szükségesnek tart azon erdőtiszt, ki azon szolgabirói járásban, melyben az átvágások tisztitása teljesítendő, a községi erdőket kezeli. 27. §. A községi erdőket kezelő állami vagy járási erdőtisztnek kötelessége min- I den év június hó 25-ig az illető főszolgabírónak javaslatot tenni az iránt, hogy a szolgabirói járásban levő átvágások tisztítására hány férfi munkás, mely helyre, mely napra és órára és hány napra kirendelve jelenjék meg. 28. §. Az átvágások tisztántartására teljesitendö munkálatok bevezetése és ellenőrzése az illető szolgabirói járásnak községi erdeit kezelő erdötisztnek hivatalos kötelessége, s a főszolgabíró által kirendelt munkások az erdőtiszt által kiadott utasításokat pontosan teljesíteni tartoznak. Az erdötisztek az átvágások érdekében teljesített, működésük idejére az őket szabályszerűen megillető napidíjban és útiköltség megtérítésben részesülnek. 29. §. A királyi erdófelügyelőség személyzete, valamint az állami és járási erdőtisztek is általában, midőn a határszéli erdőkben hivatalos szemleutjokat teljesitik, kötelesek az utjokba eső erdőátvágások állapotáról meggyőződést szerezni, s midőn oly tényeket tapasztalnak, melyeket e határ biztos fentartásának érdekében az illető törvényhatóság tudomására hozni szükségesnek találnak, kötelesek erről a vármegye alispánját legkésőbb öt nap alatt Írásban értesíteni. 30. §. A határvonal mentén levő erdők gazdasági kezelését és őrzését teljesítő erdötisztek és erdőörök kötelesek a kivágott határpásztára, jelesül az egyezményileg előirt négy méter széles erdöátvágás tisztántartására felügyelni, s mindazon esetekben, midőn ezek megsértéséről tudomást szereznek, kötelesek azt azonnal és legkésőbb három nap alatt az illető járás főszolgabírójának bejelenteni. 31. §. Az erdötisztek és erdőörök a romániai alattvalók által elkövetett erdei kihágásoknál az 1879. évi XXXI. t.-ez. 139. §-a értelmében járnak el, s ehhez képest az ország határán belül megtalált kártevőt személyesen letartóztathatják s azt a legközelebbi községi vagy erdei kihágási bíróhoz, szükség esetén a közelebbi csendőrörs segélyével bekísérhetik, s az őrzésükre bizott erdőkből elidegeníteni kívánt termékeket, valamint | a kihágásnál használt tárgyakat, eszközöket, i kocsit, szánt, vonómarhát s a kárttevőknél | esetleg levő fegyvereket, valamint a kárban levő marhákat lefoglalhatják. Külföldi alattvalóknak az ország határán tul való üldözése vagy a határvonalnak üldözés szempontjából való átlépése az erdészeti közegeknek feltétlenül tilos. A m. kir. csendőrség, illetve annak őrjárata az erdészeti közegek felhívására köteles azoknak segélyt nyújtani. 32. §. Erdei termékeknek Romániából Magyarországba való szállítása csak a meglevő nyilvános száraz vagy viziutakon a fennálló határőri és vámkezelési szabályok szerint szabad, s ily termékeknek a határvonalat képező pásztán való átszállítása a^ 1888. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett határegyezmény XI. czikkében megjelölt esetek kivételével szigorúan tilos. 33. §. Az erdötisztek és erdőőrök kötelesek őrködni a felett, hogy külföldi szállítók a rendes utak kikerülésével a határvonal pásztáján keresztül erdei termékeket ne szállítsanak, s ha előfordulna oly eset, hogy valamely romániai alattvaló ottani erdei termékeket a nyilvános száraz vagy viziutak mellőzésével a határvonalon át Magyarországba szállítana, az erdőtiszteknek éserdőőröknek az erdőtörvény 114. §-a alapján kötelességükben áll ezen termékeket a kezelésükre vagy őrzésükre bizott erdők területén belül lefoglalni. Ehhez képest tehát a nyilvános, száraz vagy viziutakon szállított külföldi erdei termékek lefoglalása az erdészeti személyzet által egyáltalában nem teljesíthető, miután ez a határvonal őrizetével és a vámkezeléssel megbízott állami közegek feladata. IV. Állategészségügy. 31. §. A személyforgalom ellenőrzésével megbízott m. kir. belépő állomások ezen teendőket a jelen utasítás határozatai értelmében kötelesek ellátni; az e czélra szükséges nyomtatványokat a magy. kir. belügyministeriumtól nyerik. 35. §. A csendőrség köteles arra ügyelni, hogy oly helyeken, hol a in. kir. belépő állomás a határszéltől távolabb befelé esik, a Romániából behozott állatok és állati nyerstermények csak az e czélra kijelölt utakon hajtassanak, illetve szállíttassanak; az ezen utakon kivül talált ily állatok és állati nyerstermények az 1888 : VII. t.-czikk végrehajtása tárgyában 1889. évi 40000. szám alatt kibocsátott rendelet 3L1. §-a értelmében letartóztatandók. illetőleg lefoglalandók és a legközelebbi m. kir. belépő állomásnak adandók; tc'ivéne: a) ha a szállító vagy hajtó valamelyik m. kir. belépő állomás által kiállított és még érvényes igazolványnyal bizonyítja, hogy abban leirt állataival más uton is közlekedhetik román területre és vissza; b) ha az állataira vonatkozó marhalevélnek, illetve az állati nyersterményeire vonatkozó származási bizonyítványnak hátlapján a m. kir. belépő állomás szakértője igazolta, hogy az állatok, illetve az állati nyerstermények vizsgálatát állategészségrendöri szempontból foganatosította; o ha a szállító vagy hajtó a határrendezés folytán kettészelt birtoktesten találtatván, a jelen utasítás 7. §-ában meghatározott igazolványt tudja felmutatni.