Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — Az ország területéről. 11 bontandó vizimüre kiterjedő részletes jelen­tés kíséretében az illetékes kormányható­sághoz felterjesztendők, hogy a további hatósági eljárás folyamatba tétessék. 17. §. A felterjesztett s a bizottság tag­jai által aláirt jegyzőkönyveknek minden egyes törvényhatóság területén fennálló vizmüre vonatkozó része az illető törvény­hatóságnak küldetik meg, hogy az abban érintett vizimüvekre vonatkozólag — a szerint, a mint a kérdéses vizimüvek vagy vizépitmények hatósági engedély alapján állanak fenn vagy sem — az illetékes al­ispán, illetőleg a főszolgabíró vagy más hasonállásu tisztviselő hozzon határozatot, ki határozatait az 1885:XXffl. t.-cz. által szabályozott eljárás alapján lehetőleg gyor­san tartozik meghozni. Ha a határozatok a vegyes bizottság megállapodásaival ellentétben állanának, azok hivatalból és a felebbezési határidő leteltével azonnal az illetékes másodfokn hatóság elé terjesztendők. mely a legrövi­debb idő alatt határozatot hozni és hatá­rozatát minden esetben az illetékes kor­mányhatósághoz köteles felterjeszteni; mely ntóbbi a végső fokn határozatot — a mennyiben szükségesnek találná — a szom­széd állam kormányával leendő tárgyalások után hozza meg. 18. §. A jogerős alispáni, illetőleg mi­nisteri határozat végrehajtásának megtör­ténte a szomszéd állam kormányával leendő közlés végett bejelentendő. 19. §. Minthogy az idézett határegvez­mény IX. czikke értelmében, a határfolyókon vagy patakokon oly gátak vagy torlasztok, melyek által a víz természetes folyásának más irány adatnék, vagv melyek a vizerő­nek ipari vagy más czélokra felhasználására szolgálnának, sem a szerződő kormánvok, sem pedig magánosok részéről nem állít­hatók fel a nélkül, hogy megelőzőleg a szomszédos kormány beleegvezése ki ne eszközöltetett volna: az emiitett határfo­lyókon vagy palakokon létesíteni kívánt és engedélvezés tárgvát képező vizimüvek vagv vizépitményekre, ngyszintén azok átalakítására nézve folyamatba tett enge­délvezési eljárás során, illetőleg az 1885: XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgvában a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m kir. minister által a volt közmunka- és közlekedésügyi ministerrel egyetértöleg 1885. évi deczember hó 31-én 45.689. sz. a. kiadott általános rendelet 10. §-ában előirt eljárás befejeztével, a tervezett munkála­tokról — a műszaki leirás másolatának s a tervezet egy példányának visszaváróla­gos csatolása mellett — az illető román kir. hatóság is értesítendő, s az eljáró hatóság határozatát csak ezen nyilatkozat megtétele, illetőleg a nyilatkozat megtéte­lére a magyar és román kormánynyal egyetértöleg megállapítandó határidő letelte után hozza meg. 20. §. Ha a határozat a román hatóság által tett ellenvetések figyelmen kívül ha­gyásával hozatott volna, ily esetekben a határozatok a rendes felebbezési fokozatok betartásával a földmivelésügyi ministerhez hivatalból felterjesztendők. s csak a neve­zett minister által a román kormánynyal megejtendő tárgyalások alapján hozott hatá­rozat értelmében hajthatók végre. 21. §. A mennyiben a romániai ható­ságok által az említett határegyezmény alapján kiadott ezen rendeletből folyólag a román állam területén létesítendő vizi­müvek és vizépitményekre vonatkozólag az illetékes hatóságtól a törvényhatóságokhoz közvetlen megkeresések intéztetnének, azok az érdekeltek és a hatósági szakértő meg­hallgatásával soron kivül intézendők el. s az átküldött iratokról és okmányokról hite­les másolat készíttetvén, a tett észrevételek ezen iratokkal együtt minden egyes esetben a földmivelésügyi ministerhez fölterjesz­tendök. 22. §. Az 1879 : XXXI. t.-cz. alapján a földmivelésügyi m. kir. minister által az engedélyezendő vizimunkálatokra nézve az engedély, a mennyiben azok mindkét állam területét érintik, csakis a szomszéd állam beleegvezésének kieszközlése esetén adható meg A tutajozás vagv fausztatás érdeké­ben, úgyszintén az 1879 : XXXI. t.-czikk 199. §-a alapján létesítendő azon vízi mun­kálatokra nézve, melyek a vizfolvást meg­változtatják, vagv az országos határvonalra káros befolyással lehetnek, az idézett tör­vény 19-1. §-ában előirt eljárás befejezte, illetőleg a terveknek harmincz napi köz­szemlére kitétele után a tervezett munká­latokra nézve a szomszéd állam illetékes hatósága a jelen utasítás 19. §-ában emlí­tett módon szintén megkeresendő, s az iratok az engedélyezés végett csak a román hatóság nvilatkozata után és azzzal egvütt terjesztendők fel. mely alkalommal egyúttal a törvénvhatóság a nyert nyilatkozatra fölterjesztésében részletes véleményt ad. 23. §. A határfolyókon vagv patakokon vízmüveknek engedély nélküli létesítése mindenik állam területén, az ott érvényben álló törvények szerint, az illetékes hatóság által szigorúan büntettetik. III. Az erdő-átvágások tisztántartása. 24. §. Az erdő-átvágások feletti felügye­let az illető törvényhatóságok feladatát képezi; ezek kötelesek gondoskodni az átvágások állandó tisztántartásáról, illetve a takarítási munkálatok foganatosításáról. 25 §. Az átvágások tisztántartása végett, minden évben július hó 1-töl kezdve augusz­tus hó végéig terjedő időszakban, a határ­vonal pásztájában található fák. bokrok és cserjék, illetve minden azon területen levő élő fanövények levágatnak, s azok gyökerei és tuskói is, ott, a hol talajvédelmi szem­pontból nem szükségesek, lehetőleg kiir­tatnak. 26. §. Az átvágások foganatosítására a 2*

Next

/
Thumbnails
Contents