Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. 111 ha még 3 évet sem szolgált, egy évi, — ha 3 éven tul, de még 5 évet nem szolgált, két évi fizetésének megfelelő végkielégítést nyer; 5 évet meghaladó, de 10 évet el nem érő főispáni szolgálata pedig nyugdíj szempontjából 10 évnek fog számíttatni; az ilyképen nyert nyugdijt azonban elveszti, ha ujabb kormányválság következtében főispáni hivatalát visszanyerhetné, de azt el nem fogadja; b) ha kormányválság nélkül a belügymiriister által elfogadásra ajánlott lemondás, vagy a belügyminister által hivatalból tett felterjesztés alapján mentetik íél állásától, az esetben, ha legalább 3 évet töltött a hivatalban, egy évi, — ha 3 éven tul, de nem egészen hat évet szolgált, két évi fizetésének megfelelő végkielégítést kap; ha pedig hat éven felül szolgált, nyugdíjazás szempontjából ugy fog tekintetni, mintha teljes 10 évet szolgált volna Ha azonban a főispán önként mond le, és lemondását akkor is fentartaná, midőn azt a belügyminister elfogadásra nem ajánlja, és öt hivatalának folytatására írásban felszólítja, kedvezményezett nyugdíjigényét elveszti, s az 1885: XI. törvényczikkben szabályozott eljárás alá esik. Ha pedig akármelyik főispán felmentését a belügyminister oly tény alapján ajánlja, mely az általános nyugdíjtörvény szerint az ellátási igény elvesztését vonja maga után, a főispán ezen minőségben eltöltött szolgálati idő alapján sem tarthat jogot nyugdíjra, avagy végkielégítésre. A fentebbiek kivételével, a nyugdíjazás-, illetve végkielégítésre nézve a főispánnal, valamint özvegyével és árváival szemben, az államtisztviselőkre nézve fennálló szabályok alkalmazandók. 60. §. A főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le. 61. vf. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a főispánok mellé, a szükséghez képest, titkári állomásokat rendszeresítsen. Hogy ezen titkári állások mily számmal és mely törvényhatóságokban rendszeresittessenek: az iránt évenkint az állami költségvetés utján tétetik intézkedés. A főispáni titkár a belügyminister által neveztetik ki, a ministeri fogalmazók és segédfogalmazók rangosztályába tartozik, ezekkel egyenlő fizetéssel és lakpénzzel, esetleg természetbeli lakással. Ugy kinevezését mint előléptetését, vagy egyik főispán mellől a másikhoz áthelyezését, a belügyminister, az illető főispán, esetleg főispánok meghallgatásával eszközli. A belügyministeriumban legalább 2 évig szolgált segédfogalmazók és fogalmazógyakornokoknak a főispáni titkári állomások betöltésénél előnyük van, s ezek főispáni titkárrá kineveztetésük esetében a belügyministeriumban szerzett igényeiket el nem vesztik. 62. §. A főispán külön pecsétje az ország czimere, mely az illető törvényhatóság vagy törvényhatóságok nevét tartalmazó körirattal látandó el. 63. §. A főispáni állomások száma a 70-et meg nem haladhatja. Két, vagy kivételesen több törvényhatóság főispáni teendői állandóan vagy ideiglenesen egy főispánra bízhatók. Első osztályú fizetéssel járó főispáni állások ott rendszeresitendők, hol a főispán hatásköre állandóan két törvényhatóságra terjed ki, és azok székhelye nem egy és ugyanaz, vagy hol a törvényhatóság vagy törvényhatóságok lélekszáma a 300,000-et meghaladja; a többiekben a másodosztályú fizetés jár. Ki ideiglenesen két önálló föispánság teendőit viszi, pótlékul az ideiglenesen ellátott főispánság fizetésének felét kapja, mely pótlék azonban nyugdíjazás vagy végkielégítés esetén be nem számitható.