Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

112 A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. Melyek az állandóan összecsatoit föispánságok, s mely főispánságok tartoznak az első, s melyek a második osztályba, azt a belügyminister évről-évre a költségvetéssel együtt terjeszti a törvényhozás elé. 64. §. Ha a törvényhatóság a 19. §. vagy az alispán, illetőleg polgármester a 68. §. d), illetőleg 73. §. e) pontja alatt megszabott törvényes kötelességét megszegi, vagy pontosan nem teljesiti; a ministcrium felhatalmazhatja a főispánt, hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék. Ezen esetben a tisztviselők és közegek a főispánnak a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesiteni kötelesek, s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak. 65. §. A 64. §. eseteiben a főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket s közegeket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól felfüggesztheti vagy elmozdíthatja, mely utóbbi esetben másokkav véglegesen helyettesitheti. Az ekkép helyettesitett tisztviselők és közegek a következő általános tisztújításig megmaradnak állomásaikon, s jogok és kötelezettségek tekintetében a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők. Az elmozditott tisztviselővel szemben a nyugdíj-igényre nézve ugyanazon eljárás követendő, melyet az illető törvényhatóság szabályrendelete a fegyelmi uton elmozditott tisztviselő nyngdij-igényére nézve megállapított. 66. §. A kormányrendelet végrehajtásával a főispán kivételes hatalma legott véget ér. A törvényhatóság, ha sérelmesnek tartja a kormány eljárását, a képviselőháznál kereshet orvoslást. V. FEJEZFT. A törvényhatósági közegekről1 t)7. §. A vármegye központi tisztviselői: az alispán, a főjegyző s az aljegyzők, a tiszti főügyész s az alügyészek, az árvaszéki elnök és ülnökök, a főorvos, a főpénztárnok, esetleg külön gyám- vagy más pénztárnok, az ellenőr, a főszámvevő, esetleg alszámvevök, a levéltárnok, az árvaszéki nyilvántartó, az árvaszéki könyvvezető, az állatorvos. Kültisztviselők: a főszolgabíró és szolgabíró, s a helyi viszonyokhoz képest a járási orvos, járási állatorvos, járási számvevő. A rendezett tanácsú városok polgármesterei a vármegyével szemben ugyanazon tekintetek alá esnek, mint a járási főszolgabirák. A központi tisztviselők a vármegye székhelyén, a kültisztviselők a járás székhelyén, a rendezett tanácsú városok polgármesterei ott helyben kötelesek lakni. A hol a járási orvos, járási állatorvos, vagy járási számvevő hatósága több szolgabírói járásra terjed ki, annak székhelyét a törvényhatóság állapitja meg. 1 1891:XXX1II. Törvényczikk a vármegyei közigazgatás rendezéséről. (Szentesítést nyert 1891. évi november hó 8-án. Kiadatott az .,Országos Törvénytár'-ban 1891. évi november hó 17-én.) 1. §. A közigazgatás a vármegyékben állami íeladatot képez, melyet kinevezett állami közegek intéznek, részint önállóan részint a törvény korlátai közt, önkormányzati elemek közreműködésével. 2. §. A belügyminister utasittatik. hogy az 1. §-ban kimondott elvnek megfelelőleg: a vármegyei közigazgatási közegekről és azok hatásköréről, a vármegyék önkormányzatáról, a közigazgatási bizottság szervezéséről és batásköréről, — valamint a közigazgatási biróságokról — egyidejűleg terjeszszen elő törvényjavaslatokat.