Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

102 A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. e) a ki a törvényhatóság területén legalább 2 év óta nem bir valamely ingatlant, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet; 0 a ki nem bir azon szellemi vagy anyagi kellékekkel, melyek a képviselőválasztási állandó névjegyzékbe való felvételre jogosítanak. Az adónak meg nem fizetése, vagy maga azon körülmény azonban, hogy a képviselőválasztási állandó névjegyzékből kimaradt, a bizottsági tagsági jog gyakorlatát nem akadályozza; g) a ki csőd alatt áll; h) a ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejüleg vád alá helyezve, a melyre a büntető törvénykönyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg; továbbá, a ki fegyház, börtön, vagy három hónapot meghaladó fogház vagy államfogház büntetésre avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; végre, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. 24. §. A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, t. i. vármegyékben minden 500, törvényhatósági joggal bíró városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számíttatik. A bizottság legtöbb adót fizető és választott tagjainak összes száma azonban vármegyékben 120-nál kevesebb és 600-nál több, városi törvényhatóságokban pedig 48-nál kevesebb és 400-nál több sehol sem lehet. A bizottsági tagok száma az általános népszámlálást követő esztendőben a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapítandó. 25. i<. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét, az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján, minden évben a törvényhatóság igazoló választmánya állítja össze, illetőiéi; igazítja ki. Az adóhivatalok kötelesek az e végből szükséges adókimutatásokat minden évben augusztus 31-ig a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani. Az igazoló választmány áll: a közgyűlés által egy évre választott 5 tagból és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből és 3 tagból; előadója a törvényhatósági jegyző. Érvényes határozat hozatalra az elnökkel 5 tag jelenléte szükséges. 26. A sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adó vétetik számításba ; továbbá az állami, felekezeti, törvényhatósági, községi és magán taninténzetek tanárai, a tudományos akadémia tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, építészek gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosoknak összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint a kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja; az, a ki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki. Oly egyének között, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbi bir elsőbbséggel; midőn pedig azon eset fordul elő, hogy ketten