Hegedüs János (szerk.): Közigazgatási törvénytár a fennáló törvények és rendeletekből, kísérve a m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozataival és felső bíróságainknak döntvényeivel. I. kötet (Nagybecskerek, 1894)

A közigazgatás szervezete. — A törvényhatóságokról. 103 vagy többen hasonmennyiségü államadót fizetnek, ezek között az igazoló választmány elnöke által kihúzott sors dönt. 27. §. Azok, a kik a 26. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy írásban minden évben jelentkezni s jogosultságukat igazolni kötelesek. A ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik. 28. §. Az igazoló választmány a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, a felszólamlások fölött határoz ; azon határozatát, melylyel valaki a névjegyzékből kitörültetett, az illetőnek 8 nap alatt kézbesitteti és a megállapított névjegyzéket másolatban az alispánnak, illetőleg a polgármesternek megküldi, ki azt tájékozás végett közszemlére kitenni s a kitétel határidejét egyidejűleg kihirdetni köteles. A kézbesített határozat ellen a kézbesítéstől s a névjegyzék ellen az állandó biráló választmányhoz felebbezésnek van helye. Ha az igazoló választmány által megállapított névjegyzék ellen 15 nap alatt általában a törvényhatóság székházán lett kifüggesztéstől 15 nap alatt felebbezés nem adatik be, az igazoló választmány a névjegyzéket tudomásvétel végett a közgyűlésnek bemutatja; ellenkező esetben pedig azt az összes iratokkal és a beérkezett felebbezésekkel együtt a biráló választmány elé terjeszti. 29. §. A bizottsági tagok választása választókerületenként eszközöltetik. A választó-kerületeket, az egymáshoz tartozó községek, illetőleg utczák s a választási főhely kijelölésével, a törvényhatóság maga alakítja meg. Egy-egy választókerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több nem lehet. Olyan község, melyben legalább 200 választó lakik, külön választókerületet képez. Ha a választók száma a 600-at meghaladja, a község 200—600 választóból álló külön választó-kerületekre osztandó fel. A bizottsági tagok számának a 24. §. értelmében újból lett megállapítása alkalmával a választókerületek szerinti beosztás is megfelelöleg kiigazítandó. Kiigazítható azonban időközben is, ha a törvényhatóság indokolt előterjesztésére a kiigazítást a belügyminister szükségesnek találja. 30. §. Minden választó-kerület, lehetőleg páros számban, csak annyi bizottsági tagot választ, a mennyi a bizottságnak választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. 31. §. Választható mindaz, a kire nézve a 23. §-ban felsorolt kizárási okok fenn nem forognak. Választó a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultaknak azon évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett. Ezen névjegyzékből az egyes választókerület választóit külön-külön betűrendben az igazoló választmány állítja össze. 32. §. A bizottság választás alá eső tagjai 5 évenkint 10 évre választatnak. Az ezen törvény értelmében legelső alkalommal megválasztottak közül, az első 5 év leteltével, minden egyes választókerületre nézve külön eszközölt sorshúzás utján, a választottak fele kilép. Jövőre pedig minden öt év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerű 10 évet már kitöltötték. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli.