Somogyi Zoltán (szerk.): Részvényjogi, cégbírósági, szövetkezeti, csőd, váltó kft, stb. perek, perenkívüli cégügyek és jogegységi döntvények. 1935-1940 (Budapest, 1944)

érvényesen jött-e létre. Ennélfogva ez a megtámadási ok a K. T. 174. Wmak 1. bekezdése szerint — a 2. bekezdésben előírt 15 napon túl is egyéb törvényi rendelkezés hiányában — a rendes elévülési időn (32 év) belül bármikor érvényesíthető. Nem helytálló tehát a fellebbezési bíróság Ítéletének az a jogi álláspontja,, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv említett hiányossága alapján a felperes megtámadási keresete megfelelő időben előterjesztettnek nem vehető. Minthogy pedig a K. T. 180. §-ában foglalt és a közgyűlési határozatok érvényessége feltételéül szolgáló követelmény (kellék) megléte tekintetében az id. alkalmazása körül kifejlődött állandó bírói gyakorlat szerint kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó és annak hiányossága más módon és utólag nem pótolható és mivel a közgyűlési jegyzőkönyvnek a megtámadás alapjául felhozott és utólag nem pótolható hiányossága valóban fennforog és emiatt nem állapítható meg, hogy jogosult közgyűlési tagok személyes vagy kellőképen igazolt meghatalmazottaik részvételével és szavazatával keletkeztek-e a megtámadott közgyűlési határozatok, továbbá, mivel ezek a megtámadott közgyűlési határozatok a többi határozattal tárgyi összefüggésben nincsenek, igy elkülönítve is megtámadhatók s a kereset csak ezek megsemmisítésére irányul: — a felperes keresete alaposnak mutatkozván, a fellebbezési bíróság téves jogi állásponton nyugvó elutasító ítéletének a m,eg változtatásával a rendelkező rész szerint kellett határozni. (P. IV. 5407/1935. Ternovszky.) A K. T. 163. §-ához A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A NYERESÉGET CSAKIS OSZTALÉK ALAKJÁBAN FIZETHETI KI A RÉSZVÉNYESEKNEK, MÁS MÓDON NEM SZÁMOLHATJA AZT EL A kir. törvényszék mint cégbíróság a részvénytársaság 1935. február 9-én tartott rendes közgyűlésének az osztalék megállapítása tárgyában hozott határozatát a törvényből folyó felügyeleti jogánál fogva hivatalból megsemmisítette, mert a közgyűlés az egyik részvényes részvényei után kevesebb osztalékot állapított meg, mint az ugyanolyan értékű többi részvények után, a különbözetet pedig az illető részvényesnek a nála fennálló tartozása törlesztésére for dította. A részvénytársaság felfolyamodást jelentett be. A tábla helytadott a felfolyamodásnak, a törvényszék végzését megváltoztatta és a közgyűlésnek a nyereség felosztására vonatkozó határozatát érvényben fenntartotta. Indokok: A kisebb osztalékban részesülő részvényes a nyereségből ugyanolyan mértékben részesül, mint a többiek, akik teljes osztalékot kaptak és igy valamely részvényesnek kisebb jogban való részesítése nem fordult elő.