Somogyi Zoltán (szerk.): Részvényjogi, cégbírósági, szövetkezeti, csőd, váltó kft, stb. perek, perenkívüli cégügyek és jogegységi döntvények. 1935-1940 (Budapest, 1944)

A Kúria megváltoztatta a másodbíróság végzését és a törvényszék végzését hagyta helyben. Megokolás: A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve ós a társaság fennállása alatt az évi nyereség aránylagos részében, a részvények után megállapított osztalékban nyer kifejezést. Következőleg a társaság nyereségének megfelelő része osztalék alakjában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ilymódon való juttatása a részvénytársaság nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek mint közforgalom tár gyalul szolgáló értékpapírnak jogi természetéből folyó a részvényekre esetleg jogot szerző harmadik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik ebből, hogy a nyereség aránylagos része a részvényessél előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkenthető, mert az ily módon, akár a részvényes hozzájárulásával való elszámolás az osztalékjog közérdekű szabályába ütközik. Sérti tehát az osztalékjogra vonatkozó szabályt a részvénytársaság közgyűlésének az a határozata, amellyel egyik részvényes részvényei után 1 P osztalékot állapított meg, szemben az ugyanolyan értékű többi részvények után megállapított 2 P osztalékkal * éspedig akkor is, ha a részvények tulajdonosa az osztaléknak ilymódon való megállapításához hozzájárult, oly megállapodás alapján, amely szerint az elvont osztaléknak megfelelő összeget más címen az ő javára elszámolja. És mert az osztalékjognak ez a megsértése a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik és az osztalékhoz való jog a részvényhez fűződő közérdekű jogszabályon alapul: az ezt sértő közgyűlési határozatot a cégbíróságnak felügyeleti jogánál fogva meg kell semmisíteni. Téves tehát a másodbíróságnak az a végzése, amellyel megváltoztatta az elsőbíróságnak a nyereség felosztáséra vonatkozó. Í< kifejtettek szerint törvénybe ütköző közgyűlési határozatát ebből megsemmisítő végzését. (Pk. IV. 4478/1935. Ternovszky.) A K. T. 174. §-ához KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOT PERREL MEGTÁMADNI CSAK ANNAK IGAZOLÁSA MELLETT LEHET, HOGY A FELLÉPŐ FELPERES A KERESET MEGINDÍTÁSAKOR ÉS A PER FOLYAMA ALATT IS RÉSZVÉNYES A felperes kisrészvényes az alperesi r. t. közgyűlését megtámadó keresetében részvényesi minőségét a testvére nevére kiállított részvénnyel kívánta igazolni. A keresetet mindhárom bírói fórum elutasította.