Somogyi Zoltán (szerk.): Részvényjogi, cégbírósági, szövetkezeti, csőd, váltó kft, stb. perek, perenkívüli cégügyek és jogegységi döntvények. 1935-1940 (Budapest, 1944)

j 0 lakást adott. A fizetésemelés akkor történt, amidőn az ügyvezető igazgató az igazgatóságnak bejelentette, hogy fia a részvénytársa­ság részvényeinek többségét (60%-át) megszerezte. A közgyűlésnek a fizetésemelésre vonatkozó határozatát egyik részvényes megtámadta és annak megsemmisítését kérte. A törvényszék elutasította a keresetet. Az ítélőtábla, majd végső fokon a Kúria is helytadott a ke­resetnek és közgyűlés határozatait megsemmisítette. Indokok: A m. kir. Kúria P. IV. 5734/1933. számú határoza­tában már kimondotta, hogy noha azon az alapon, hogy a közgyű­lési határozat a társaságra anyagilag nem előnyös, vagy arra káros, a közgyűlési határozat megtámadásának általában helye nincsen-; mégis törvénybe ütközik, és ekként megtámadható az a közgyűlési határozat, amelyről megállapítható, hogy az a. fennálló körülmények között a részvényeseket vagy a> K. T. 163. §-a ellenére azok egy részét jogellenesen és vét­kesen, vagy egyébként is a jóerkölcsbe ütköző módon szándékosan megkárosítja. A fentebb előadott tényállás szerint az. igazgatóság a feltűnő mértékű fizetésemelésben azt részesítette, aki a r. t. részvényeinek többségét megszerezte és ezt a fizetés felemelést elfogadó 1932. évi zárszámadási határozatot az 1933. évi február hó 25-én megtartott az a közgyűlés hozta, amelyen a részvényesi többséget a fizetés fel­emelésben részesült igazgatóhelyettes, illetve ennek neje képviselte. Ezzel a határozattal tehát a fizetés felemelést a részvénytársaság' többségének birtokosa önmagának juttatta. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy en­nek a fizetésemelésnek elfogadható gazdasági indoka, vagy egyéb különösen méltánylást érdemlő okai nem voltak. AZJ igazgatóság­tól a fizetés felemelést fia részére az ügyvezető igazgató az erről szóló jegyzőkönyv tanúsítása feizerint csupán abból az indokból kérte, mert fia nősül és eddig élvezett havi 240 pengő fizetése egy család megélhetésére nem elég. Az igazgatóság pedig a fizetés fel­emelést csupán annak megjegyzésével adta, hogy az igazgatóhelyet­tes, mint a vállalatnak most már nagy részvényese, remélhetőleg fokozódó tevékenységgel fogja további működését irányítani. Annak azonban, hogy a fizetésemelés a vállalat üzletvezeté­sében valamely jelentős változást eszközölt volna, vagy a vállalat jövedelmezőségét nagymérvben emelte volna, a fizetés felemelést tárgyaló igazgatósági ülésről készült jegyzőkönyvben semmi nyoma sincsen és ezt az eredmény sem igazolta. A becsatolt zárszámadások szerint ugyanis az alperes r. t. 1932. üzletéve mindössze 156 pengő 83 fillér, az 1933. üzletéve 193 pengő 76 fillér, az. 1934. üzletéve 142 pengő 58 fillér nyereséget mutat fel. Az igazgatóhelyettes nősülése vagy esetleges nagyobb munka­köre pedig a fizetés felemelésre méltányos okot nem szolgáltatott

Next

/
Thumbnails
Contents