Somogyi Zoltán (szerk.): Részvényjogi, cégbírósági, szövetkezeti, csőd, váltó kft, stb. perek, perenkívüli cégügyek és jogegységi döntvények. 1935-1940 (Budapest, 1944)

11 akkor, amidőn a vállalat üzletmenete éveken át állandóm) és aggasztó mértekben romlott, a részvénytársaság üzleti forgalma állandóan csökkent, amit az üzemköltség és a személyzeti fizetéselvisélhetetlenül terhelt. Az alperes által vitatott az a körülmény, hogy az igazgató és fia remnnerációjnkról és fizetésük egy részéről lemondottak, szintén azt mutatja, hogy a fizetés és a- fizetésemelés összegének indokolatlanságát a nevezettek maguk is felismerték. A kisebbségi részvényesek szándékos és a jóerkölcesel ellentétes megkárosításának minősül tehát az alperes r. t. közgyűlési többségének az a határozata, amely a részvénytöbbség birtokosának társasági szolgálata után járó fizetését feltűnő mértékben, elfogadható gazdasági indok, vagy egyéb különösen méltánylást érdemlő okok nélkül felemeli, illetőleg tudomásul veszi akkor, amidőn a vállalat gazdasági helyzete a fentiekben vázolt állandó és nagymérvű romlást mutat. Ezekből folyóan az anyagi jogszabályokat a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta, amidőn az alperes r. t. közgyűlésének idevonatkozó határozatát megsemmisítette. (P. IV. 1919/1935. Ternovszky.) A K. T. 199. §-ához A MÉRLEGNEK KÜLÖN KELL FELTÜNTETNI A CSELEKVŐ ÉS KÜLÖN' A SZENVEDŐ VAGYONRÉSZEKET ÉS EZEK ÖSSZEGÉNEK KÜLÖNBÖZETE A MÉRLEG VÉGÉN KITEENDÖ Az alperes részvénytársaság 1933/1934. üzleti évi mérleget megállapító közgyűlési határozat a folyószámla adósok tartozásának vagyonként, a folyószámla hitelezők követelésének teherként való feltüntetését mellőzve, a folyószámláknak csak az egyenlegét vette tel és pedig tehertételként a mérlegbe. Ezt a közgyűlési határozatot egyik részvényes megtámadta és a törvényszéktől annak megsemmisítésiét kérte. A keresetnek mindhárom bírói fórum helytadott. A Kúria ítéletének indokolása szerint a K. T. 199. 1., 2pontjának és az 5. pont első részének, annak 3., 4. pontjával és az 5. pont második részével való egybevetéséből, valamint a 6. pontnak abból a rendelkezéséből, hogy a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő, kétségtelen, hogy a mérlegnek külön kell feltüntetni a cselekvő és külön a szenvedő vagyonrészeket és ezek összegének különbözete az, amely a mérleg végén kiteendő. Az alperesi részvénytársaság 1933/1934. üzleti évi mérlegét megállapító az a közgyűlési határozat tehát, amely a folyószámla adósok tartóz Vsának vagyonként, a folyószámla hitelezők követelésének te-