Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

84 I. 3077/35. tunk". A levél utóiratában pedig a felperes kapcsolatban annak a sérelmezésével, hogy ... n az alperesnő nem engedte meg, hogy hálószobájuk egymás mellett legyen, azt a megjegyzést teszi, hogy az erkölcsi hírnév féltésére az alperesnőnek előbb kellett volna gondolnia, 15 év előtt, „nem most, mikor ... n, Karlsbadban és Budapesten) közös szobában aludt velem" ... Felperesnek ezek a kijelentései bizonyítják a megállapított benső szerelmi viszony fennforgását... Nem az a lényeges, hogy a peres felek egy háztartásban éltek-e, hanem az, hogy egymással házasságon kívül benső szerelmi viszonyban voltak, mert az ilyen nemi kapcsolat egymagában is erkölcstelen összeköttetés, még ha azt a felek csak időnként, kölcsönös látogatások, egy. máshoz való megszállás vagy együttutazások, egy szobában alvásuk alkalmával valósították is meg... Az irányadó tényállás szerint az 1916. évben, a benső szerelmi viszony kezdetén, mindkét peres félnek fennállott a törvényes házassága. Az alperesnő 1918. évi december hó 31.-én özvegy lett ugyan, a felperes házassága azonban csak az 1923. év elején lett bíróilag jogerősen felbontva. Az utóbbi időig közöttük jogi értelemben vette jegyesség fenn nem állhatott s ez ideig a házasságra lépési megegyezésük is a jó erkölcsökbe ütközött, minél fogva abból a törvényes eljegyzés jogi hatásai nem származtathatók. Mindaz a juttatás, amit a felperes az alperesnőtől visszakövetel, a felperes házasságának felbontásáig merült fel. Ezt az igényt a fellebbezési bíróság azon az alapon utasította el, mert a kereseti juttatások a felperes által kizárólag a felek között fennállott fenti erkölcstelen viszony fenntartása és szorosabb fűzése tekintetében teljesíttettek, minélfogva azok megtérítését tárgyazó követelés bírói oltalomban nem részesíthető és mert a fennforgó kétoldalú turpitudo esetén alkalmazni szokott méltányosság a követelés megítélése tekintetében ezúttal fenn nem forog... A fellebbezési bíróságnak ez a megtámadott döntése a következő két kereseti igény tekintetében nem helytálló. Egyik a felperes által 1919. évi március hó 1-én vett és az alperesnőnek adott brilliáns brostű, amelyet ugyan a felperes az erkölcstelen viszony alatt s e viszonyra tekintettel ajándékul adott az alperesnőnek s amelyért emiatt nem is volna bírói úton értékmegtérítés követelhető, azonban e követelésre érvényes jogcímet ad a felperesnek az, hogy az alperesnő a viszonynak 1930. évi június hó 9-én történt megszűnése után a ... alatti, 1930. évi október hó 25-én kelt levelében a brostű' értékét, melyet e levél szerint Amerikában értékesített, a felperesnek más értéktárgyak szolgáltatásával és elszámolás útján megtéríteni ígérte. Ezt az ígéretet a felperes az 1930. év október hó 30-án kelt levelének ... bekezdésében visszautasította ugyan, az alperesnő azonban e levélben foglaltak sérelmezése mellett is a következő hónapban, 1930. november 10-én kelt ... csatolt levelében megújította a brostű értékének megfizetésére irányuló ígéretét, azzal a módosítással azonban, hogy 1000.— pengő áll e címen rendelkezésére, felhívja egyúttal a felperest, értesítse az alperesnő ügyvédjét, hogy hova küldjék a pén?t. Felperes ezt az ígéretet a ... jegyzőkönyvbe foglalt előadásából kitűnőleg elfogadta, jelentkezett is a pénzért az alperesnő ügyvédjénél, de azt ott fel nem vehette, mert az alperesnő szerint akkor pénz nem állott rendelkezésére, később pedig, miután a felperes perrel fenyegetődzött, elállott a megfizetéstől. Az erkölcstelen viszony megszűnte után tett és elfogadott ígéret azonban jogot ad a felperesnek a brostű értékének a követelésére, mert ezen értékmegtérítési ígéret a jó erkölcsökbe nem ütközik... A másik helytálló kereseti igény az alperes ... házát terhelő amortizációs kölcsön kifizetésével kapcsolatban felperes által alperesnőnek adott összeg megtérítése iránti követelés... E juttatás nem az alperesnő vagy családtagjai életfenntartására, hanem az alperesnő ingatlanának tehermentesítésével kapcsolatban adatván, nem hozható vonatkozásba az erkölcstelen viszony fenntartására irányuló adományokkal, minélfogva annak megtérítése iránti követelés a jó erkölcsökbe nem ütközik...