Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 3288/35. 85 3288/35. Elutasítás. — ... Felperesnő 1907. évi november hó 6-án született mint szegény szülők gyermeke, aki már az 1921. évben dr. X orvos szanatóriumába mosogató lánynak állott be. Innen az alperes szüleinek szolgálatába lépett Baján. E szolgálati viszony 1926. évi július hó 29-ig állott fenn. Ekkor a felperesnő az alperessel elment a saját falujába búcsúra, a búcsút követő napon Baja felé haladva, a szekér felborult és a felperesnő ennek folytán beteg és munkaképtelen lett. Ez okból az alperes a felperesnőt visszavitte a szülői házhoz, ahol gondozás alá vették. Az alperes a búcsú napján többször megfordult a felperesi szülők lakásán és a hozzá intézett kérdésre azt a kijelentést tette, hogy csak ott érzi jól magát, ahol a felperesnő van. Ezen alperesi kijelentés után tette a felperesnő anyja azt a megjegyzést, hogy az alperes nem való közéjük, mert ők — a felperesnő és szülei — szegények hozzá képest, az alperes úr, amire az alperes azt válaszolta, hogy felperesnőt feleségül veszi... De ehhez hozzátette azt is, hogy otthon előbb a szüleinél csinál rendet. ... Az alperes szüleinek 104 hold ingatlanuk volt s azok elhalálozása folytán ez a vagyon ma az alperesé, aki 1931. évi január hó eleje óta önálló háztartást vezet. . . A fenti baleset után az alperes a felperesnőt sűrűn meglátogatta és ugyanazon év Szent András napján házasságot ígért neki és a felperesnőt eljegyezte... Felperesnő a gyűrűadás napját követően a szülei házánál maradt és csak 1926. évi szeptember havában ment Bajára az alperessel, aki a felperesnőt X József rendőrőrmesternél helyezte el, akinek felesége a felperesnőnek IV. ízben unokatestvére, majd a ... utcában bérelt hónapos szobát a felperesnő részére, ahol a felperesnő 1927. évi március hó 9-én egy gyermeket szült, de a gyermek a következő napon meghalt. .. Ezt követően az alperes a felperesnő sorsával nem törődött s ekként a felperesnő a rá következő hónapokban háztartási alkalmazotti állást vállalt... A fellebbezési bíróság tényként állapítva meg, hogy az alperes házasságot ígért a felperesnőnek, nem fogadta el bizonyítottnak alperes ama tényállítását, hogy a felperesnő a házassági ígéret előtt nem volt nemileg érintetlen... Ennek dacára elutasította a felperesnőt keresetével, mert az alperes házassági ígérete nem győzhette meg a felperesnőt annyira, hogy ennek hatása alatt magát átengedje és arra sem hivatkozhatik, hogy a nemi viszonyt az ígéret komolyságában bízva állandósította... (lásd a Kúria 491/23. sz. ítéletét) ... Ezzel ellentétben a Kúria azon az állásponton volt, hogy a felperes elhihette, hogy az alperes házassági ígérete igenis komoly. Mert a Kúria nem találta helytállónak a fellebbezési bíróság ama álláspontját, mely szerint az alperes gyűrűs eljegyzése a komolyság tekintetében a felperesnőt nem téveszthette meg, mert az alperes a felperesnő szüleinek házánál korábban oly kijelentést tett, hogy előbb szüleivel rendet teremt és a felperesnő maga sem állította, hogy az alperes azt is közölte volna vele, hogy a házasságba a szülei beleegyeztek. Az eljegyzés ugyanis abban az ünnepélyes formában, amint az elfogadást nyert, komoly elhatározásra enged következtetni a szülők beleegyezésének hiányában is. A felperesnő azonban még sem érvényesítheti kártérítési igényét, mert a szülői háztól, ahol az alperes a felperesnőt elcsábította, az alperessel 1926. évi szeptember havában elment Bajára és az alperesnek olyan elhelyezését fogadta el, ahol a felperesnő semmit sem dolgozva élt és az alperes rendszeres látogatásait fogadta, akivel külön szobában bezárkózva tartózkodott. A nemi viszony folytatására való ez a berendezkedés a házasságon kívüli erkölcstelen életnek oly megátalkodott folytatása, amely a csábításból eredő erkölcsi kár iránti igényt megszünteti, mert tisztességét elveszítettnek tekintendő az a leány, aki az eljegyzés dacára a házasság megkötése előtt a nemi viszonyt hónapokon át és különösen a fenti berendezkedés mellett állandósítja. Ebben az elhelyezkedésben a felperesnő már nem bízhatott a komoly házassági ígéret beváltásának a lehetőségében és ennek reményében már nem tarthatta fenn a nemi viszonyt, mert a szülői házat elhagyta anélkül, .hogy eltávozásának okát és célját a szüleivel megbeszélte volna.