Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

76 I. 850/34. hez képest a fellebbezési bíróság helytelen következtetéssel jutott annak a megállapítására, hogy a felperesnő nem a házassági ígéretben bízva tartotta fenn az alperessel a házasságon kívül nemi viszonyt és hogy a felperesnő az esetleg neki tett házassági ígéret komolytalanságáról már az S. Elemér fellépésekor meggyőződést szerezhetett. E nyilvánvalóan téves következtetéssel szemben fennforgó fenti következtetésből foly, hogy a felperesnő a fennforgott körülmények között nem tekinthető tisztességét elvesztett nőnek, mert a szakításig bízhatott az alperes komoly házassági ígéretében, tehát az alperessel szemben a magánjogi csábítás következményeként a kártérítési kötelezettség megállapítandó volt. A felperesnő régebben havonta 160—180 P-t keresett, de az utóbbi időben a rossz gazdasági viszonyok miatt és mert saját előadása szerint idegileg összeomlott, havonta, 40 P-t keres^ Alperes orvos, egyetemi tanársegéd, a XI. fizetési osztálynak megfelelő 113.50 P havi fizetése és mint a ...vezetője havi 40 P külön javadalmazásban részesül. Magánpraxist nem folytat, de a hozzá utalt betegektől átlag havi 30.— P keresete van. Természetben lakást élvez és étkezés címén 36.— P-t vonnak le a fizetéséből... 850/34. — Elutasítás. — ...A felperesnő kereseti követelését fellebbezésében 3000 pengővel felemelte, mert a per elsőfokú tárgyalásának és ítéleti anyaga az Esti... 1933. évi április hó 9-iki számában közzététetvén, ezzel férjhez menési lehetősége még jobban csökkent, mert az újságcikkben úgy van feltüntetve mint nem tisztességes nő, aki legénylakásokra jár, azon felül a leközölt orvosi véleményből is olyan helytelen következtetés vonható le, amely szintén alkalmas férjhezmenési esélyeinek csökkentésére. A fellebbezési bíróság abból kiindulva, hogy a kereset jogalapjául a felperesnő a magánjogi csábítás ténybeli elemeit jelölte meg, viszont a további 3000 pengő követelésnek alapja és jogcíme a sajtó útján történt közzététel, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnő a kereset felemelését az alperesnek az elsőfokú eljárásban nem érvényesített olyan magatartására alapítja, amely ... az eredetileg érvényesített jogalappal összefüggésbe nem hozható, ezért a további 3000 pengő iránti keresetet új keresetnek minősítette és azt mint ilyent a Pp. 494. §-ra utalással visszautasította... A felperesnek a Pp. 188. §. 2. bek. és 494. §-ban foglalt eljárási szabály sérelmére alapított felülvizsgálati panasza alapos. A keresetváltoztatás tilalma ugyanis fogalmilag csak a keresettel érvényesített jog megváltoztatására vonatkozik, de nem zárja ki azt, hogy a felperes mindazt, amit a bíróilag elismertetni kívánt jog alapján követelhet, az eljárás folyamán utólag is érvényesíthesse... A felperesnő hymenje az 1932. évi január—március havában az alperes kívánsága folytán és a felperesnő beleegyezésével megejtett orvosi vizsgálaton Dr. X. és Dr. Y. orvosok tanúvallomásában foglalt szakértői tapasztalatból megállapíthatóan erősen megrongált állapotban volt... Arra nincs peradat és a felperesnő maga sem állítja, csupán mint lehetőséget említi fel, hogy hymenjének erősen megrongált állapota a nemi érintkezéstől külön álló és közelebbről meg sem jelölt sérülés vagy fejlődésbeli fogyatkozás eredménye is lehetne. E lehetőséget azonban kizárja a nevezett szakértő tanúk ama észlelése, hogy a hymen olyan volt, amely orvosi tapasztalat szerint csak többszörös szabályszerű nemi érintkezés következményeként szokott előállni. Ugyanis a két újjal való behatolás útjáni vizsgálatot is lehetővé tette. De a felperesnő nemcsak e perben, hanem a gyermektartás iránti perben is végig azt vitatta, hogy közte és az alperes között rendes nemi érintkezés soha sem volt, amennyiben az alperes nemi szervét a felperesnő nemi szervébe tette ugyan, de azok egyesítve soha sem lettek, mert, habár ez többször is előfordult köztük, a felperesnő soha sem engedte, hogy az alperes nemi szerve teljesen behatoljon. Erre utalással vitatta mindenkor, hogy szűzen esett teherbe az alperestől. Mát pedig a felperesnőnek ez az előadása kizárja azt, hogy hymenjének az orvosi vizsgálat foganatosítása idején, a terhesség ötödik hónapjá-