Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

L 985/34—1376/34. 77 ban észlelt állapotát az alperessel, a felperesnő által az alperessel egyezően előadott és fentebb ismertetett módon végzett combközi nemi érintkezés következményeként lehessen betudni... A fellebbezési bíróság ennélfogva A., B., C, D., E. és F. tanúk vallomásával igazolt tényekből okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperesnőnek X. Ernővel a nemi életre is kiterjedő szerelmi viszonya volt, minél fogva a felperesnő nem tekinthető sem tisztességes, sem tapasztalatlan leánynak... 985/34. — Elutasítás. — ... A felperesnő azt adta elő keresetében, hogy az aíperes az 1933. év elején és közepén a kiskorú felperesnő tapasztalatlanságát felhasználva, vele a nemi közösülést megkísérelte akkép, hogy a kiskorú felperesnővel egy szobában háló alperes a kiskorú felperesnőt fekvő helyéről felemelte, azután a saját ágyába vitte, kezével a kiskorú felperesnő száját befogta és a kiskorúra ráfeküdve, rajta a megfertőzés bűntettét követte el... Ha a férfi a kiskorú nő személye ellen elkövetett, a büntető törvények súlya alá eső cselekményével a nőt női becsületében, erkölcsi integritásában s vagyoni érdekeiben súlyosan megkárosítja, a nőnek kártérítéssel tartozik... Ámde a meghallgatott orvosszakértők, A., B. és C. véleményéből a Kúria megállapította (Te. 40. §.), hogy a korával együtt járó érelmeszesedésben és szívizomelfajuíásban szenvedő 8? éves alperesnek kétoldali, a herezacskót is kitöltő sérve van, az egyik nagyobb, mint a másik, azonban a kisebbik is gyermekfej nagyságú, az alperes hímvesszője a két sérv között szinte elvész. Ily agg korban és szerves állapotban ennélfogva a nemi érintkezést végrehajtani nem képes és kizárt az is, hogy az alperes a legalább 30 kg. súlyú kiskorú felperesnőt kezére téve, pár lépésnyire elvihette volna és a felperesnő szeméremtestén bárminő elváltozást tudott volna végrehajtani. Dr. A. orvosszakértő kifejezést ad ugyan véleményében annak, hogy a felperesnő szeméremtestén talált elváltozások valószínűleg kézujjból származnak, a sérülésnek kézujjal és az alperestől való származását azonban a felperesnő maga sem állította. Az orvosi vélemények alapján fentebb megállapított tényállás szerint az alperes képtelen volt a közösülés végrehajtására, illetve megkísérlésére, az alperes szeméremtestén talált elváltozást pedig nem az alperes okozta. Ily körülmények között X. Zsófia és L.-né tanúk ama vallomásának, hogy a felperesnő a libák behajtását az alperes kétszeri felhívása dacára azzal a kijelentéssel tagadta meg, hogy testének összefogdosásától fél, valamint E. Margit tanú ama bizonyságának, hogy az alperes a felperesnőt ezzel fenyegette meg: „megbánod még ezt, ha nénjéid este elmennek a moziba", annál kevésbbé tulajdonítható bizonyítható erő, mert a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-nak megfelelően megindokolta, hogy a felhívott tanúknak miért nem tulajdonított hitelt... A felperesnő tényállítását valószínűsítő adatok hiányában nem lehet a kártérítés jogalapjának bizonyítéka az sem, hogy az alperes a leánya korholását vissza nem utasította és a vád ellen nem védekezett, mert az annak alapján folyamatba tett nyomozást a kir. ügyészség jogerősen megszüntetette ... 1376/34. — Marasztalás. — Havi 100.— P járadék. — ...Alperes a felperesnővel mintegy 20 évig tartó, a nemi életre is kiterjedő szerelmi viszonynak az 1928. év végén történt megszűnte után a felperesnő részére annak élete fogytáig, esetleg férjhezmeneteléig, havi 300 arany pengő juttatására tett ígéretet. — Az alperes a járadék juttatására vonatkozó ígéretét nem valamely kényszer hatása alatt tette, mert az a körülmény, hogy a felperesnő a viszony megszakítása után az alperest a lakásán és az irodájában többször felkereste és tőle jövőbeli megélhetése végett megfelelő elhelyezkedést követelt, a kényszer fogalmát ki nem meríti. A kötelező ígérettel szemben pedig az alperes részéről érvényesített jó erkölcsökbe ütköző ügylet kifogása nem helytálló. Állandóan követett bírói gyakorlat ugyanis, hogy ha