Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

Bevezetés. E gyűjtemény „előljáró beszédében" szükségszerűség reá kell mutatnom arra, hogy a „személyiségi jog" védelme Werbőczy jogában a nagyobb és kisebb hatalmaskodás keretében valósult meg. A quiuque casus esetein kívül minden más erőszakos cselekedet a „kisebb hatalmaskodás" (minor potentia) fogalma alá esett, amely által más személyében, vagyonában, vagy jussában megsértetett és amelyet „a sérelmes magános perrel bosszulhat".1 A becsület védelmét szolgálta a nyelvváltság (emenda linguae) intézménye is. Ez magánbüntetés volt, amelyet a becstelenítés (dehonestatio) és becsületsértés eseteiben szabtak ki és a sértettet illette. Ezek az intézmények a büntető bíráskodással szoros kapcsolatban állottak és a vonatkozó irodalom helyesen mutat reá, hogy „a nem vagyoni kárért való elégtételről sokkal hatékonyabban gondoskodott régi jogunk, mint a mai. . ." Zsögöd közismert tanítása szerint a régi magyar jognak a nem vagyoni kárra vonatkozó intézménye is az osztrák polgári törvény behozatala folytán áldozatul esett.2 Az O. B. Értekezlet a régi jogot visszaállította ugyan, de a fejlődésében és átalakulásában megakadt „magán (a sértettnek járó) bírság = homagium", az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok életbe lépte után már nem nyert életképes formát. A homagium, a fentebb jelzett büntetőjogi kapcsolatánál fogva, a büntető törvény meghozatala által gyakorlatilag elvesztette jelentőségét, mivel a büntetőjog a személyiség védelmét a magánfél nem vagyoni kárára való tekintet nélkül szabályozta. A büntető törvénykönyv javaslatának miniszteri indokolása kifejezetten megmondja: A pénzbüntetés nem érinti 1 V. Filep József: Törvénybéli gyakorlás mutató táblája — vagy az erdélyi ügyfolyások. M. Vásárhely, 1831. De lásd a vonatkozó irodalmat is. Erdélyben a három natio: a magyar, székely és szász területi autonómiájánál fogva külön joggal élt. A „quiuque casus" esetei a magyar jogban további hattal, Erdélyben 1-el szaporodtak. L. Wencel: A magyar magánjog rendszere 365. 1. 2 Dr. Személyi K.: A névjog. Zsögöd szerint: Azelőtt tele volt véle a jogunk (becsületsértési, hatalmaskodási díj stb.) Fejezetek I. 768. 1.