Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
62 1.3906/32—5968/32. levelekkel kívánta bizonyítani... A tanúvallomások és a levelek egybevetéséből nyilvánvalóan következtethető, hogy a peres felek között a viszony megszakítása után voltak ugyan alkudozások abban az irányban, hogy az alperes bizonyos összeget juttasson a felperesnőnek, azonban ... a felek közt a felperesnő végleges eltartására nézve megállapodás nem jött létre és ilyen kötelezettséget az alperes nem vállalt... 3906/32. — Marasztalás. — 800.— P. — ...A kártérítés összegének meghatározásánál az az irányadó, hogy mennyiben nehezítette meg az alperes kárt okozó cselekménye a felperesnő férjhez menetelének esélyeit. Ennek a szempontnak a vizsgálatánál pedig elsősorban a felek társadalmi helyzete, egyénisége és vagyoni viszonyai jönnek figyelembe. A felperesnő földműves szülők csinos külsejű vagyontalan leánya, az alperes községi kántortanító, akinek évi fizetése 1595 P (az adók levonása után), egyéb vagyona nincs. Jövedelméből a feleségét is el kell tartania s a felperesnőnek az alperessel nemzett gyermeke tartásdíja fejében havonta 20 P-t fizet. 4277/32. — Elutasítás. — ... A fellebbezési bíróság a felperesnőt elutasította keresetével, mert észrevéve az erkölcstelen viszonynak egészségére gyakorolt káros hatását, módjában volt a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal vagy felmondás útján bármikor megszüntetni... A felperesnő erre vonatkozólag felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy X. Y. őt, az akkor még csak 19 éves egészséges leánvt tapasztalatlanságának és függő helyzetének kihasználásával, nagy vagyonának csillogtatásával, tisztességtelen befolyással vette rá arra, hogy magát fajtalan hajlamának átengedje és e fajtalanságoknak éveken át való folytatásával vált okozójává súlyos idegbetegségének és ebből eredő munkaképtelenségének... A felperesnő kereseti előadása szerint 1919. évi február havától 1927. évi április haváig, tehát több, mint 8 évig állott X. Y. szolgálatában. Szolgálatának megkezdésekor, még ha tapasztalatlan is volt, mint más 19 éves önálló kenyérkereső nőnek a nálánál sokkal idősebb 70 év körüli munkaadó ajánlatának erkölcstelenségét feltétlenül fel kellett ismernie, tapasztalatlanságának kihasználására tehát annál kevésbbé hivatkozhatik, mert ugyancsak kereseti előadása szerint azért adta át magát az állítólagos fajtalankodásokra, mert állását veszélyeztetve látta és mert munkaadója ígéretet tett arra, hogy megélhetését egész életére biztosítja s halála esetére fejedelmi módon fog róla gondoskodni. De a függő Jielyzet kihasználását sem lehet megállapítani, mert a felperesnő közel 8 éven át folytatta a viszonyt^ s bár saját előadása szerint két ízben is, az 1925. és 1926. évben, kénytelen volt szanatóriumi gyógykezelés céljából X. Y. házából távozni, a gyógykezelés befejeztével, más elhelyezkedést meg sem kísérelve, minden különösebb kényszerítő ok nélkül mindkét alkalommal visszatért X. Y. házához, saját előadása szerint annak különböző ajándékait elfogadta és vele a viszonyt tovább folytatta, okszerű következtetéssel jutott tehát ezek alapján a fellebbezési bíróság arra a megállapításra, hogy a felperesnő a jó erkölcsökbe ütköző viszonyt anyagi érdekből állandósította... A Kúria nem fogadhatta el a felperesnőnek azt az okfejtését, hogy másutt való elhelyezkedésének teljes lehetetlensége folytán a hosszú idő nem a jó erkölcsökbe ütköző viszonynak, hanem függő helyzetének állandósulását állapítja meg, mert köztudomás szerint azokban az években a háztartási alkalmazottak elhelyezkedése különösebb nehézségbe nem ütközött s mert a felperesnőnek betegsége, amennyiben az állítólagos fajtalansággal okozati összefüggésbe hozható is, a felperesnő által megátalkodottan folytatott erkölcstelen életmódnak a következménye ... 5968/32. Elutasítás. — ... A perbeli tényállás szerint a felperesnő az 1921. évben özvegy asszony volt és két kiskorú leánygyermekével
