Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 6210/32. 63 «gy szoba-konyhás lakásban lakott... a szobát albérletbe adta és a felperesnő a gyermekeivel a konyhában lakott... Az alperes orvosnövendékkent X. Y. nevű barátjával bérelte a szobát... A felperesnő 4 tanév 10—10 hónapjára, együtt 40 hónapra, vett keresetbe. A felperesnő a követelés jogalapjaként az elsőrendű életszükségletek kiszolgáltatásának tényét és az alperes fizetési ígéretét jelölte meg... Az alperes az ígéret tételét tagadva, a követeléssel szemben a házasságon kívüli nemi viszony kifogását érvényesítette... A házasság erkölcsi tartalmán kívül eső állandó nemi viszonnyal kapcsolatos követelések a jó erkölcsökbe ütköznek és bírói jogsegélyben nem részesülnek... A felperesnő perbeli tényállítása szerint ő a kereseti szolgáltatásokat arra való tekintettel nyújtotta, hogy az alperes, ígérete szerint, nem fog megházasodni és, ha orvos lesz, a felperesnőt gazdasszonyának fogja magához venni és róla gondoskodni fog, amíg él... Ámde a felperesnői tényelőadással szemben a fellebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy a peres felek között a kérdéses szolgáltatások idejében ágyassági viszony állott fenn oly módon, hogy a felperesnő a konyhából az albérlők szobájába ment be hálni és ilyenkor a lakótárs otthonlétében az alperes ágyában az alperessel aludt és a perbeli adatok szerint a nemi érintkezés közben még az ágy is leszakadt. ... A fellebbezési bíróság azt is megállapította, hogy az alperes a nemi viszony megszűnte után valamely vagyoni juttatásra irányuló kötelező ígéretet nem tett és ily határozott kötelezettségvállalásnak nem minősíthető a felperesnőt simogató alperesnek az a nyilatkozata sem: „ne búsulj Rózsikám, nem fogok rólad megfeledkezni". A házasságon kívüli nemi viszony fenntartása céljából tett ígéretek, bármily természetűek, bíróilag érvényesíthető jogot nem szülnek. Ez okból nincs ügydöntő jelentősége a fentebb említett alperesi ígéretnek sem... Az elsőrendű életszükségletek kiszolgáltatásának ténye sem lehet kötelezési jogalap, ha mindezt a felperesnő a társadalom közerkölcsi felfogásával ellentétben a nemi viszony folyományaként és ennek fenntartása okából nyújtotta... Az adott esetben még az a méltányosság sem alkalmazható, hogy a mindkét felperes fél erkölcsellenes magatartása következtében az alperes által élvezett szolgáltatások ellenértéke visszaítéltessék, mert az alperesnek a nemi viszony fennállása alatt ebéd és vacsorája a mensa medicá-n volt és így a peres felek között a további kölcsönös juttatások egyenlő értékek fennforgása nélkül is alkalmi ... juttatásoknak veendők. 6210/32. — Elutasítás. — ... A felperesnő keresetét arra alapította, hogy az alperes erőszakos nemi közösülést követett el rajta, de az elsőbíróság előtt 1932. évi június hó 22-én tartott tárgyalás jegyzőkönyvébe foglalt joglemondó nyilatkozata értelmében a pertől elállott ... Ezt a felperesnő azon az alapon támadta meg, hogy azt jogellenes fenyegetéssel előidézett kényszer hatása alatt tette... Azonban a kényszer megállapításához az szükséges, hogy a jogellenes fenyegetés, mely a szabad elhatározást kizárja, az ellenfél részéről eredjen... Ezzel szemben a perbeli tényállás szerint a felperesnő a2 1932. évi június hó 22-i tárgyaláson személyesen megjelent, nyilvánvaló tehát, hogy erről perbeli ügyvédjétől kellő időben értesítést kapott... A felperesnő maga adta elő, hogy a tárgyaláson megjelenvén, a folyosón a saját perbeli ügyvédje azzal fogadta, hogy tovább nem képviseli, mert a születési bizonyítványa hamis és ha igényéről le nem mond, úgy a bíróság átteszi az iratokat az ügyészséghez... Eltekintve attól, hogy a felperesnőnek 2 nap állott rendelkezésére abból a célból, hogy gázvilágítás címén koszt „ lakás „ fűtés és egyéb szolgáltatások „ összesen 400, 6.000, 400, 4000, 1200. P-t P