Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 375/32—3002/32. 61 nyitó fel a felperesnő lett volna vallomásának esküvel való megerősítésére bocsátandó a fellebbezési bíróság tehát nyilván megsértette a Pp. 371 . b-ban foglalt jogszabályt, mikor nem eskette meg a felperesnőt és vallomását merlegelése körébe nem vonta 375/32. — Elutasítás. — ...A fellebbezési bíróság ...a nagy számban kihallgatott tanuk vallomásának megfelelő mérlegelésével ...állapította meg, hogy az I. r. alperes a kiskorú felperesnővel erőszakosan nemileg nem közösült... 910/32. — Elutasítás. — A kiskorú felperesnő az alperes birtokos szolgálatában állott, ettől teherbe esett és 1929. évi április hó 10-én gyermeket szült... Az alperes gyermektartási díj fejében havi 15.— P-t fizet... A felperesnő annak előrebocsátása mellett, hogy gyermekének megszületése után a szülei neki megbocsátottak és gyermekével együtt a szülői házba visszafogadták, a jelen pert arra alapította, hogy a perben részletezett körülmények között, az alperes üzenetei folytán, a határon a halastónál egymással újból találkoztak és az alperestől másodszor is teherbe esett... A szüléskor 18-ik életévét betöltött kiskorú felperes az első ízben való teherbe ejtés és szülés után tudhatta, hogy a nős és családos alperes az újabb találkozót a mezőre nem tisztességes szándékkal kéri s ekként a felperesnő nem tekinthető oly tisztességes leánynak, aki az újabb nemi érintkezésből eredő kártérítést igényelhetné. 2099/32. — Marasztalás. — ... A Kúria az alperes által fizetendő kártérítési tőke összeget 3000.— P-re felemeli. — Az erkölcsi kártérítés összegének meghatározásánál főként az a szempont az irányadó, hogy mennyiben nehezítette meg az alperes kárt okozó cselekménye (a fennforgó esetben a tett, de meg nem tartott házassági ígéret mellett történt nemi közösülés és teherbe ejtés) a felperesnő férjhez meneteli esélyeit. Ennek a szempontnak a vizsgálatánál első sorban figyelembe jönnek a felek társadalmi helyzete, egyénisége és vagyoni viszonyai. A felek a földművesek társadalmi osztályához tartoznak és saját személyükre nézve jelenleg ugyan vagyontalanok, de a felperesnő szülei kisbirtokosok, míg az alperesre a nagyszülei után igen tekintélyes vagyon vár... A felperesnő igen szép nő... Ezekre a körülményekre való tekintettel a felperesnő férjhez menetelét illetőleg alaposan remélhette, hogy egy olyan férfihez mehet férjhez, aki vagyoni tekintetben is boldogulását megfelelően biztosítani fogja... A felperesnő a jelen per folyamán férjhez ment ugyan, de férje csak egyszerű kis feles bérlőnek vagyontalan fia, aki már ebből az okból is felperesnőnek indokoltan remélhető boldogulását esetleg kevésbbé fogja biztosíthatni. Ennek a valószínű hátránynak a kiegyenlítésére pedig szükséges a felperesnő részére megállapított kártérítési kötelezettségnek megfelelő mennyiségű összeg a fennforgó esetben annál is inkább, mert nem vitás, hogy a felperesnő férje a házasságot főleg azért kötötte meg a felperesnővel, mert vagyoni helyzeténél fogva a felperesnő által alperes ellen érvényesített kártérítési összeg tekintélyesebb részének a megítélésére is indokoltan számíthatott. 3002/32. — Elutasítás. — ... A fellebbezési bíróság ítéletében nincs tényállás megállapítva arra, hogy az alperes a felperesnőt házassági ígérettel bírta volna rá a nemi közösülésre s így csábítás esete fennforogna. Ámde ez a felülvizsgálati kérelemben panaszolt jogszabálysértést nem állapítja meg azért, mert a felperesnő a csábítást keresetében és fellebbezésében csak mint előzményt, nem pedig kereseti jogalapként hozta fel s e szerint ez a megállapítás az ügy eldöntése szempontjából közömbös... A felek éveken át olyan szerelmi viszonyt folvtattak, amelynek folyamán az alperes a felperesnőt kitartotta. A felperesnő a keresetet alperesnek a viszony megszűnése után tett kötelező ígéretére alapította és ezt az ígéretét tanukkal s a becsatolt