Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

60 I. 11/32. folytán a követelés a jó erkölcsökbe ütközik... A felperesnő a nemi viszony tartama alatt kézhez vett juttatásokon kívül már az 1914. évben, a viszony ideiglenes megszakadása következtében az alperestől 4500 koronát kapott... A felperesnő a fellebbezési bíróság ténymegállapítását az 1916. évre vonatkozólag azért támadta meg, mert a perbeli adatok ellenére nem állapította meg, hogy a peres felek között az 1916. év április havában is a házasságon kívüli szerelmi viszony meg volt szakadva s az alperes akkor is az erkölcstelen viszony megszűnte okából kívánta őt a be nem váltott házassági ígéretért és másrészt közös gyermekük jövőjéről való gondoskodás céljából az ajándékozási okiratban megjelölt negyvenezer koronában részesíteni... A Kúria a nagyvárosi élet házasságon kívüli nemi viszonylatait az előtte folytatott vonatkozó tárgyú perekből bőségesen ismeri s ezért a házasságon kívüli viszony megszakítása alkalmával ígért vagy okiratilag megszabott juttatásokat bíróság előtt érvényesíthetőnek ismerte el, azonban az oly okirat alapján való követelést, amely okirat az erkölcstelen viszony végleges megszakadását megelőző időben kelt, bíróság előtt érvényesíthetőnek nem találja, mert ily esetben akárhányszor szakad is meg időközönként az erkölcstelen házasságon kívüli viszony, az okiratban kikötött juttatás a végleges szakítást megelőzően kétségtelenül az erkölcstelen nemi viszony tovább folytatásának célját is szolgálja. E következtetés helyességét támogatja az a meg nem támadott tény, hogy az alperes a kötelezett negyvenezer koronából a megszabott 500 korona havi részletet csak kétszer fizette ki s azután a felperesnő a szerelmi viszonyt az alperessel tovább folytatta az 1918. évig... Ezenkívül a felperesnő az alperest 1921. évi október hó 20-án a budapesti központi kir. járásbíróságnál a már említett törvénytelen gyermek tartása iránt beperelte és a bíróság az alperest felemelt 64 P havi gyermektartási díj megfizetésére kötelezte is. E bírói marasztalás folytán a peres felek házasságon kívüli gyermekének tartását szolgáló ajándékozási okirati célkitűzés oka fogyottá vált s ebben a vonatkozásban a felperesnő a negyvenezer koronának erre eső részét az alperestől ez okból nem követelheti. A negyvenezer koronának a házassági ígéret be nem váltása miatt kiszakítható részét pedig a felperesnő azért nem követelheti, mert ... ex az igény a jó erkölcsökbe ütközik, mivel a felperesnő az 1916. évben már tudta, hogy az alperes az atyja közbelépése folytán többé nem akarja a házasságot megvalósítani s ekként a felperesnő a házassági ígéretre való tekintet nélkül folytatta az alperessel a barátnői viszonyt, amely erkölcstelen viszony kizárja, hogy az okiratban kötelezett összeg az adott tényállás mellett követelhető legyen... 11/52. — Feloldás. — A fellebbezési bíróság nem állapította meg tényként, hogy az alperes a felperesnőt házassági ígérettel bírta rá az első nemi közösülésre... Az alperes azonban maga adta elő eskü alatti kihallgatásakor, hogy először az 1928. évben augusztus vagy szeptember havában akkép közösült a kiskorú felperesnővel, hogy ez csak egy órás kérésére adta oda magát... X.-né, A. Erzsébet, K. János és neje tanuk vallomása szerint az alperes 1929. évi március havában a nevezettek előtt oly kijelentést tett, hogy elvenné feleségül a felperesnőt, ha a szülők 2 szoba bútort adnának, N. plébános tanú pedig azt adta elő, hogy az 1929. év húsvéti ünnep utáni hetében egy napon az alperes a felperesnő atyja jelenlétében előtte azt a kijelentést tette, hogy Kenésén nem veszi el a felperest, de ha esetleg máshova helyeznék el, akkor nem mondja, hogy nem veszi el... A következtetés arra, hogy valamely tény más bizonyított tény alapján valószínű-e, a Pp. 534. §. 3. bek. értelmében a felülvizsgálat körébe tartozik, a fentebb kiemelt adatok pedig valószínűsítik a felperesnőnek azt a kereseti állítását, hogy a vele való első nemi közösülésre őt az alperes az utóbb bizonyos feltételek mellett teljesíteni is kész volt házassági ígérettel bírta rá. A felperesnő vallomását valószínűsítő adatok fennforgása esetében azonban a döntő ténykörülményre mint bizo-