Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

L 6410/27. 33 harmadik jóhiszemű személyek ügyletei tekintetében kellő módou rendelkezik, a 133. §-ban ellenben a törvény a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasság joghatályáról a házastársak és gyermekeik jogviszonya tekintetében nem rendelkezik (Ind. 191.), mert a törvényhozó úgy vélte, hogy magánjogi szabályaink a putatív házasság jogkövetkezményeit szabályozzák. E szerint a jóhiszemű házastárs a vélt házasság semmissé nyilvánítása után vagyoni igényeit a jóhiszeműségre vonatkozó jogelvek alapján érvényesítheti... A felperesnő kártérítési követelése azon a tényállításon nyugszik, hogy ő nem tudott arról, hogy az alperes fia gondnokság alá van helyezve és a Gyt. 28. §. a) pontja alapján történt gondnokság alá helyezés következményében alperes elmulasztotta a zárt intézetből Térítvény ellenében gondozásra átvett fiával szemben a kellő gondosságot kifejteni... A fellebbezési bíróság a felperesnőt keresetével elutasította, mert arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperesnő alperes fiának elmebetegségéről tudott ... A fellebbezési bíróság azonban nyilván helytelen ténybeli következtetéssel jutott erre a ténymegállapításra... A felperesnő ugyanis azt adta elő, hogy a gondnokság alá helyezési iratokban nem foglaltatik, hogy alperes fia elmebajos, hanem a szokásos orvosi műkifejezésekkel az van körülírva, hogy bizonyos kezelésre szorulj.. A felperesnő azt is állította, hogy alperes fiát pazarló és könnyelmű életmódja miatt egy ideig szanatóriumba helyezték, hogy bizonyos büntetőjogi következményektől menekülhessen... hogy alperes fia is úgy állította be előtte a dolgot, amire bizonyítékul szolgál nevezettnek 192.... levele, de felperesnő állította és bizonyítani kívánta azt is, hogy alperes fia vele a társadalmi formák betartásával az ismeretséget 1922. évi május hó 1 után is fenntartotta, ..., a társaságban rendesen megfordult, ahol a legmegnyerőbb, a legszeretetreméltóbb volt és senkinek se jutott eszébe, hogy elmebeteggel áll szemben... Állította és bizonyítani kívánta, hogy az alperes és az egész család tudott alperes fiának arról a szándékáról, hogy őt feleségül akarja venni, azonban a családnak ez a házasság nem tetszett, mert a felperesnő szegény leány... Ennek dacára az alperes őt a gondnokság alá helyezés iránti eljárásról nem értesítette, a netalán kötendő házasság szempontjából őt nem figyelmeztette, de elnézte a gondnokság alá helyezett fiának, hogy a társadalmi formák betartásával az ismeretséget vele fenntartsa, habár tudhatta volna, hogy ennek csak házasság lehet a vége... Szigorúan megvizsgálandók ennélfogva azok a tények, amelyek az alperes gondnoki tevékenysége körében való gondosságra vonatkoznak ... 6410/27. — Elutasítás. — Felperes 1920. évi szeptember hó 5-én X. Antóniával házasságot kötött. Felesége ellen később bontó pert tett folyamatba, de a pert jogerősen elvesztette... Ily körülmények között felperes és a III. r. alperes, X. Etel, az 1923—25. években egymással szerelmi viszonyt folytattak és felperes neki házasságot igért... a keresetében visszakövetelt ingókat pedig az 1923—24. évben a III. alpereshez vitte és neki ajándékozta... III. r. alperes maga is előadta, hogy a felperes nős voltáról tudott. Nős férfinak az az eljárása, hogy házasságot ígér, továbbá ennek az ígéretnek a férfi nős voltának tudatában való elfogadása és szerelmi viszony folytatása ily felek között a jó erkölcsökbe ütközik és a viszonynak a jó erkölcsökbe ütköző voltában mind a két fél részes, a jó erkölcsökbe ütköző viszonyra tekintettel megkötött ajándékozási jogügylet pedig semmis. Az ezek alapján teljesített szolgáltatások visszakövetelhetők ugyan, de az állandó bírói gyakorlat szerint, ha mind a két fél eljárása a jó erkölcsökbe ütközik, mint a most elbírált esetben, a visszakövetelésnek csak akkor lehet helye, ha azt az eset körülményeire tekintettel a méltányosság megkívánja. Azonban a fellebbezési bíróság nem állapított meg, sőt a felperes nem is hozott fel oly tényeket, melyek méltányossá tennék, hogy felperes a III. r. alperestől a neki ajándékozott ingóságokat \iss?akövetelhesse... I. és II. r. alperesek és a felperes között a szóban levő ingóságok tekintetében semmiféle jogviszony nem létezett, a keDT. Hajnal Henrik 3