Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
32 I. 4852/27—6309/27. zettel házasságot kötött... Az alperes a felperesnővel először 1925január havában és ezt követően 1925. évi június haváig, e hónapot is beleértve, havonta átlag egyszer közösült és e nemi érintkezésből származott az 1926. évi január hó 18-án született, de már másnap elhalt gyermek... A felperesnőnek anyagi jogszabálysértésre alapított panasza nem helytálló a tekintetben, hogy a házassági ígérettel való elcsábítás folytán előállott erkölcsi kár iránti igényével elutasíttatott... oly leány, aki 33 éve dacára eltűri, hogy egy férfi egy évig hozzájárjon anélkül, hogy a férfi a hozzátartozók előtt a közelebbi célokról komolyan kijelentést tett volna és ha ily körülmények között a leány a férfit késő este 11 órakor egymagában is fogadja és ilyenkor egymagukban hosszabb időn át, 1—2 órát, együtt maradnak, nem igényelheti, hogy a bíróság őt tapasztalatlannak minősítve a nemi érintkezésből eredő erkölcsi kárt a magánjogi csábítás címén megítéljen... 4852/27. — Marasztalás. — A felperesnő által a tartásdíj felemelése iránt újból indított perben (lásd 4299/24.) a Kúria helybenhagyta a fellebbezési bíróság ítéletét, mellyel a tartásdíj összege havi 40.— P-ben állapíttatott meg. 5403/27. — Marasztalás. — 2050.— P. — ... A kártérítés jogalapjául a felperesnő sérelmére 1923. évi szeptember hó 18-án elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntette szolgál, amely miatt a büntető bíróság az alperest jogérvényesen meg is büntette... Felperesnő kereseti követelése részben vagyoni, részben erkölcsi kárának a megtérítésére iránynl. Kétségtelen, hogy a felperesnőnek mindezekhez jogos igénye van ... Vagyoni kárigényét a felperesnő arra alapította, hogy alperesnek fenti jogellenes cselekménye következtében két komoly kérőjétől is elesett, ezzel pedig férjhez menetelének esélyeit nagy mértékben megnehezítette, harmadik kérője pedig, aki őt elvette, a házasságkötés idejében nem tudott az esetéről, amidőn pedig ezt megtudta, e miatt vele gyakran összeveszett és így az alperes jogellenes cselekményével házassági boldogságát végeredményben mégis csak tönkre tette Erkölcsi kárigényét pedig arra alapította, hogy az alperes őt női becsületében és erkölcsi épségében megsértette... A Kúria a felperesnő vagyoni kárigényét csupán a ruházatában okozott kár, valamint a felperesnő utánjárási költségei címén 50.— P-ben állapította meg Ellenben felperesnőnek erkölcsi kárkövetelését 2000.— P-ben találta megállapítandónak azért, mert az alperes jogellenes cselekménye felperesnőnek nemcsak női becsületét és erkölcsi épségét sértette meg, hanem a felperesnő férjhez menetelének esélyeit is megnehezítette, utóbb megkötött házasságának boldogságát közvetve mégis csak megzavarta ... A kárkövetelés a jogellenes, kárt okozó cselekmény elkövetése pillanatában esedékes, ennélfogva a felperesnőt a késedelmi kamat már a jogellenes cselekmény elkövetése napjától illeti meg. 6309/27. — Feloldás. — Az 1897. évi november hó 9-én született felperesnő 1913. évi december hó 16-tól 1922. évi június l-ig állott az alperes nyomdavállalalatában mint levelező alkalmazásban s ekkor önként lépett ki, hogy az alperes fiával való és érzelmi alapon nyugvó ismeretségét megszakítsa... A vállalat alkalmazásából való kilépése után a ... tisztviselője lett, ahonnan 1925. évi november 1-én vált ki 12 millió korona végkielégítéssel... Az alperes által folyamatba tett per folytán fia az 1877 : XX. t. c. 28. §. a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Az 1923. évi július hó 29-én kelt ítélet szerint a gondnokság alá helyezett súlyos pszychopatiás alapon morális imbecillitasbant szenved... Ezt követőleg a felperesnő és az alperes fia között 1923. évi március hó 24-én a kihirdetés alól való felmentés mellett házasság jött létre... az alperes atya a házasság megsemmisítése iránt 1925. évi október hó 2-án pert tett folyamatba ... a budapesti kir. törvényszék pedig 36 P 44763/1925. sz. ítéletével a házasságot a H. T. 6. és 44. §-ai alapján semmisnek nyilvánította... A semmissé nyilvánítás hatályát a H. T. 46. §. 2. bek. állapítja meg és a vélt házasság joghatályáról és
