Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 6331/24—7424/25. 27 6331/24. — Marasztalás. — ...Alperes az 1916. év őszén a feleségének alig 11 évet betöltött testvérhugát, a felperesnőt, gondozás és nevelés, végett magához vette, 1919. évi november hó 19-én azonban^ a felperesnő az alperes házát elhagyta s 1920. évi augusztus hó 6-áu, vagyis 15 éves és 3 hónapos korában, egy fiúgyermeknek adott életet. A gyermektartás iránt folyamatba tett perben a kir. ítélőtábla jogerős ítélettel megállapította, hogy alperes a kiskorú felperesnővel a vélelmi időben nemileg közösült s ebből folyólag az alperest, mint a gyermek vélelmezett apját a gyermek javára tartásdíj fizetésére kötelezte ... A fellebbezési bíróságnak ebből az ítéleti tényállásából helyesen vont a fellebbezési bíróság következtetést arra, hogy alperes a felperesnő tapasztalatlanságával, gyengeségével és függő helyzetével visszaélve, jogellenesen bírta rá a felperesnőt egy utóbb szült gyermek fogamzására vezetett nemi közösülés eltűrésére, vele szemben tehát magánjogi csábítás esete fennforog. Nem szenved kétséget, hogy az alperes által a felperesnő leányi tisztessége és erkölcsi érintetlensége, mint a jog által elismert érdek ellen elkövetett eme szándékos és jogellenes sértésből közvetve vagyoni kár is hárult a felperesnőre, mert köztudomású, hogv a kisbirtokos társadalmi osztályban uralkodó erkölcsi felfogás is a jó hírnevét vesztett leány férjhez menetelét ha nem is lehetetlenné teszi, de jelentékenyen megnehezíti, felperesnő tehát alperes jogellenes cselekményére visszavezethető erkölcsi fogyatkozása mellett a férjhez menetelben rejlő hivatáshoz célját csak akkor érheti el, ha társadalmi állásához mérten oly vagyon felett rendelkezik, melynek birtokában férjhez menésének esélyei abban az arányban növekednek, mint amelyben azokat az alperes jogellenes cselekményével csökkentette. Kiemelésével végül annak, hogy az alperes kártérítési kötelezettsége a felperesnő erkölcsi épségének jogellenes megsértését megállapító tény elkövetésével, vagyis a nemi közösülés tényével már beállott, a fellebbezési bíróság azzal sem sértett jogszabályt, hogy az időelőttiség kifogásának figyelmen kívül hagyásával az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította... (30 millió papírkorona. ítélet kelte: 1925. évi december hó 3). 7424/25. — Feloldás. — ... A 3982/1916. M. E. rendelet, mint az általános szabályoktól eltérő kivételes intézkedés csak szorosan magyarázható, eme rendelet 7. §. rendelkezésének tehát más értelem, mint amely abban foglaltatik, nem tulajdonítható... Ez a szakasz pedig a 3. §-ban említett költségekre vonatkozólag adja meg a különben kiskorú anyának saját személyében való cselekvőképességét, de nem egyúttal az abból eredő azon vagyoni károk iránti igények érvényesítésére nézve is, amelyek a kiskorú házasságon kívüli nemi érintkezéséből keletkezett erkölcsi vesztesége folytán állottak elő, tehát erről az igényéről a saját személyében érvényesen le sem mondhatott. X. Mihály enélfogva, mint kiskorú gyermeke, Sára törvényes képviselője utóbbi érdekében a peres eljárás jogerős befejezése előtt felperesként fellépni s ekként a perbe beavatkozni jogosult volt... A mi a kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabály alkalmazását illeti, az alperesnek egymagában az a kétséget nem szenvedő, a jó erkölcsökbe ütköző ténye, hocy a szolgálatában, tehát irályában függő viszonyban álló kiskorú fel peresnővel, bár utóbbi állítólagos beleegyezésével, nemi viszonyt kezdett és ennek eredményében a házasságon kívül való gyermekszülés köztudomásra jutásával a felperesnő erkölcsi értékcsökkenését és így közvetve vagyoni hátrányt is okozott, az alperes kártérítési kötelezettségének a megállapítására még nem elegendő, hanem szükséges az alperesnek egyéb oly ténykedése is, nevezetesen jelentékeny vagyoni juttatásnak a kilátásba helyezése vagy házasságkötés ígérete, avagy egyéb olyan cselekménye, amely alkalmas volt arra, hogy a függő helyzetben levő felperesnő akaratelhatározására csökkentő befolyással legyen. A fellebbezési bíróság azonban ez irányban tényállást egyáltalában meg nem állapított... (VI. tanács. Téves határozat.)
