Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

I. 3203/21—491/23. 25 ieg feslett életű volt, mert a tanuk közül X X-né és Mária a kiskorú alperes családjával közeli rokonságban vannak, a többi tanúnak vallomásai pedig közvetlen tapasztalaton nem alapulnak, illetőleg a ... Mihály vallomása hitelt nem érdemel. .. Az a körülmény, hogy a kihallgatott tanuk némelyike a féllel rokonsági viszonyban van, a Pp. értelmében nem kizáró ok, továbbá a Pp. 270. § értelmében a perben felmerült bizonyítékot a bíróság szabadon mérlegeli... (A felperesnő a kiskorú alperesen kívül János, Kálmán és Aladárral is az 1913—15. évek folyamán benső szerelmi viszonyt folytatott). 3203/21. — Marasztalás. — ... A peres felek az 1899. évtől az 1903. év március hó 18-ig egymással házasságon kívül együtt éltek, amely viszonyt az utóbb említett napon kölcsönös megegyezéssel megszüntették és ez alkalommal alperes a felperesnő részére minden befolyásolás nélkül, önként az A. alatti okiratot állította ki, amelynek tartalma szerint arra kötelezte magát, hogy a felperesnő részére havonként 70.— korona évi járadékot fog fizetni. Alperes ezen életjáradékot az 1915. évi november haváig a felperesnőnek rendesen fizette is, amikor a további fizetést megtagadta. Alperes a fentebbi tényállást felülvizsgálati kérelmében nem támadta meg... azonban anyagi jogszabály megsértését panaszolja a miatt, hogy a fellebbezési bíróság őt az életjáradék fizetésére kötelezte, holott az A. alatti okiratban foglalt kötelezettségvállalás egy erkölcstelen viszonyban (turpis causa) találja alapját, amely épen ezért birói úton nem érvényesíthető, erre bírói jogsegély nem nyújtható. Alperesnek ez a panasza nem helytálló. Turpis causáról ugyanis csupán azoknál a jogügyleteknél lehet szó, amely jogügyletek megkötésénél a felek szándéka valamely a jó erkölcsökbe vagy a közrendbe ütköző állapot vagy viszony létesítésére vagy fenntartására irányul. Az A. alatti okirat kiállításakor azonban a felek szándéka nem erre, hanem arra irányult, hogy a közöttük az addig fennállott erkölcstelen viszony meszűntet előmozdítsák és hogy a felperesnőnek a jövőben való megélhetése megkönnyíttessék az alperes által önként felajánlott életjáradék szolgáltatásával, tehát az alperes a kötelezettséget nem a felperesnőnek az erkölcstelen viszonyért való megjutalmazása végett vállalta magára. Az alperes által ilyképen történt kötelezettségvállalásának oka tehát nem turpis causa volt s abból bírói úton érvényesíthető kötelem létesült. 3257/21. — Elutasítás. — A felperesnő arra alapította kártérítés megítélésére irányzott keresetét, hogy az alperes házassági ígéret tételével rábírta a magy. kir. postatakarékpénztárnál viselt állásának elhagyására, hogy az alperes nemi érintetlenségétől védtelen állapotában erőszakkal megfosztotta, hogy mindezek következtében beteggé és munkaképtelenné vált... Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint kártérítéssel tartozik ugyan az a férfi, aki házassági igéret tételével, vagyis csábítással hajadon leányt szüzességétől megfoszt, de az ily nőnek nincs kártérítéshez jogos igénye abban az esetben, ha azzal a férfival, aki szüzességét elvette, utóbb ágyassági viszonyt folytat. Ily esetben ugyanis a nő nyilvánvalóan megbocsátja a rajta okozott sérelmet, ennélfogva a kártérítés már nem a nemi érintetlenségtől való megfosztásért járna, hanem az ágyassági viszony jutalma lenne, már pedig a jó erkölcsök fogalmával össze nem egyeztethető ágyassági viszonyból folyóan bírói követelés sikerrel nem érvényesíthető... A felperesnő azonban az 1917. év május havában ágyassági viszonyra lépett az alperessel és azt hosszabb időn át folytatta... 491/23. — Kártérítési kötelezettség megállapítása. — (Közbenszóló ítélet.) — A Kúria a pert a kereseti összeg mennyisége kérdésében további tárgyalás és ítélethozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítja... Az alperes a kiskorú felperesnőnek 15 éves korától kezdve éveken át udvarolt, majd házassági ígérettel rávette őt arra, hogy vele nemileg közösüljön, aminek folyományakép a kiskorú felperesnőnek házasságon kívül gyermeke született... A fellebbezési bíróság a kiskorú felperesnőt elutasította keresetével és pedig azon az