Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
17 sági ígeret-nek fenforgását kell a bírónak megállapítania. Ann a csábítás alanyi tényálladéki elemeit illeti, csak Tisztességes es lapasztalatlan leány igényelhet erkölcsi kártérítést és vétőképes kiskorú is megvalósíthat magánjogi csábítást. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban lásd a Vétőképes kiskorú magánjogi felelőssége, Kiskorú kártérítési felelőssége, Atya nem felelős fia terhére megállapított erkölcsi kártérítésekért, Korlátoltan gyengeelméjű férfi felelőssége és öröklése a kártérítési igénynek címszók alatt idézett határozatokat. A csábítás fenti tárgyi tényálladéki elemei jobb megvilágítást nyernek a következő címszók alatt idézett határozatokból: Beleegyezés a nemi közösülésbe, melyekből nevezetesen felismerhetjük, hogy a Beleegyezés kieszközlése szorosan hozzátartozik a csábítás fogalmához, minél fogva az az elég gyakori alperesi védekezés, mely szerint a felperesnő beleegyezett a nemi közösülésbe, ezen joganyagban való járatlanságot árul el; Cselédkönyv, Fenyegetés, Gazda felügyeleti kötelessége, Gazdái hatalom, Házi cseléd, Házi fegyelem, Házvezetőnő, Hivatali hatalommal való visszaélés, Kántortanító, Kényszer, Keresztapaság, Kórházi orvos, Lelki kényszer, Munkásnő, Művezető, Szanatóriumi igazgató főorvos, Szolgálati viszony, Szorult helyzet és Unokaöccse a szolgálatadónak címszók alatt idézett számos határozatból pedig megállapítható az a nemzetnevelési és szociális fejlődésre irányuló munka, melyet Kúriánk törvényeink szövegéből vett ítéleti indokolásokkal immár két évtized óta kifejt azzal a célzattal, hogy kipusztítsa a „jus primae noctis" középkori intézményére emlékeztető azokat a visszaéléseket, melyeket számos munkaadó és felettes még ma is elkövet női alkalmazottakkal szemben. Ugyancsak némely, a fenti címszók alatt idézett ítéletben foglal helyet annak a kötelességnek az előtérbe állítása, mely a keresztapát a keresztség szentségénél fogva keresztleányával és a nép nevelésére hivatott tanítót volt tanítványával szemben is terheli. Kúriánknak ezen a nemzet kultúrája szolgálatában kifejtett ítélkezése még fokozottabb tiszteletre és hálára kell, hogy kötelezzen bennünket, ha a Saját elhatározás folytán nemi érintkezés címszó alatt idézett határozatok összehasonlításából arról győződtünk meg, hogy a Kúria a saját ítélkezését is állandóan tökéletesíteni igyekszik. Ami a nemi közösülésbe való beleegyezés kieszközlésének másik módját, a házassági ígéretet illeti, a Kúria szigorúan ragaszkodik azon elvhez, hogy csak a nemi közösülést megelőző házassági ígéret állapítja meg a magánjogi csábítás tényálladékát, amiért Utólag tett házassági ígéret bizonyítása nem elegendő ahhoz, hogy erkölcsi kártérítést ítéljen meg és, habár nem kell bizonyítani formális eljegyzési aktust, nemcsak a házassági ígéretet kell bizonyítani, de azt is, hogy az komoly volt (Komolysága a házassági ígéD>. Hajnal Henrik o
