Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

18 rétnek), valamint oly tényeket, amelyekből alapos következtetést lehet vonni arra, hogy az a felperesnői akarat elhatározására oly meggyőző erejű volt, hogy egyedül ennek hatása alatt engedte át magát az alperesnek (Rábírás). Ezzel szemben a Kúria nem sújtja a nőt a nemi viszony állandósítása esetében egyébként alkalmazott és fent jelzett jogvesztéssel, ha a nemi viszonyt a házassági ígéret megvalósulásának indokolt reményében folytatta. (Lásd erre vonatkozólag Ismételt nemi közösülés és Házassági ígéret megismétlése címszókat). Ellenben a házasság társadalomerkölcsi intézményének védelme érdekében nem tekinti érvenyesnek azt a házassági ígéretet, melyet Nős férfi tett, még akkor sem, ha ez utóbbi külön él feleségétől vagy vele bontó pert folytat. Viszont a Házassági ígéret bizonyítása kérdésében a Kúria a tisztességes és tapasztalatlan nő védelmére kel és nagy tért enged a közvetett bizonyításnak és, habár egyedül Érdekelt tanú vallomása alapján azt nem tekinti bizonyítottnak, a Gyűrűváltás-t úgy tekinti, mint komoly házassági ígéretet (feltéve természetesen, hogy az nem áll abból, hogy az ékszerész foglalkozású férfi bevésetlen Jegygyűrű-t ajándékoz a nőnek) és a Szülők látogatásá-nak (a férfi részéről) is nagy jelentőséget tulajdonít a házassági ígéret fennforgása kérdésében (Egyenrangú felek). Ellenben nem állapítja meg a házassági ígéret fennforgását, mikor a férfi kora, keresetnélkülisége és hasonló körülmények (Utcán tett házassági ígéret) kizárják a házassági ígéret komoly voltát (Serdült korú felek nemi érintkezése). Ami a csábítás tényálladékának azt az alanyi elemét illeti, hogy e miatt csak tisztességes és tapasztalatlan leány panaszkodhatik, felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy a Kúria a Tisztesség fogalmá-n többet ért, mint az egyszerű nemi érintetlenséget és csak azt tekinti Tisztességes leánynak, aki az ezen címszó alatt idézett határozatokban körülírt egyéb feltételeknek is megfelel (Erkölcsileg kifogásolható magatartás, Feddhetetlenség). Míg ekként a Kúria hivatásához méltóan rendkívül szigorú mértéket alkalmaz a tisztesség kérdésében, azt látjuk, hogy akkor, mikor a Tapasztal tí ág fogalmá-t határozza meg és megmondja, hogy ki a Tapasztalatlan leány és ki a Tapasztalt nő az ő megítélésében, korántsem olyan legfőbb igazságszolgáltatási fórumként jelentkezik, mely elzárkózik a modern társadalmi élet megértése elől, mert pl. nem látott semmi kivetni valót abban,# hogy a jó családból származó tisztességes leány Apróhirdetés útján ismerkedett meg csábítójával vagy Kacér viselkedés-t tanúsított, sőt adott esetben az Utcai megismerkedés és Titkos levelezés-ben sem látott akadályt az erkölcsi kártérítés megítélésére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Társadalomerkölcsi bírálat, melyben a modern kort részesíti, ne volna elég szigorú. Egyébként ebben a kérdésben is áll az, hogy a Kúria nem aktaszerűen intézi