Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

Útmutatás az I. Részhez. Mivel jelen gyűjtemény célja kizárólag abban áll, hogy ismertesse a m. kir. Kúria gyakorlatát magánjogi csábításból és jegyszegésből származó kártérítési perekben, mindkét részhez írt Útmutatásaimban tartózkodtam a szóban levő kérdések jogirodalmi feldolgozásától és attól is, hogy a magam szavaival ismertessem a határozatokban foglalt elveket, melyek ott világosan ki vannak fejtve. Az egyedüli amit tehettem, hogy a különböző szempontoknak a tárgymutatókban foglalt csoportosításával megkönnyítsem a határozatok alapos tanulmányozását. A magyar jogi irodalomban a 180/1918 számú ítélet szerepel mint olyan, amelytől kezdve a m. kir. Kúria magánjogi csábítás fennforgása esetében erkölcsi kártérítés megfizetésében marasztalja a csábítót. A gyűjteményben közölt íiéletekből láthatjuk, hogy ennek a bírói gyakorlatnak a gyökerei visszanyúlnak régebbi időkre. Ezen határozatok ellenben arra is mutatnak, hogy a megelőző években csak a büntetőjogi értelemben vett csábítás vagy erőszakos nemi közösülés bűncselekményei (1672/10 és 757/12, Erőszakos nemi közösülésből eredő kártérítés) és általános magánjogi értelemben vett vagyoni kár okozása esetében (1975/14, Megfertőzés nemi betegséggel) vettek eredménnyel igénybe jogsegélyt s Ágyassági viszony, valamint Állandósulása a nemi viszonynak (1193/05) éppen úgy nem szolgálhatott jogcímül magánjogi igény érvényesítésére, mint a későbbi években és jelenleg. De kétségtelen, hogy közvetlen vagyoni kár vizsgálatától függetlenül, erkölcsi kártérítésben legelőször a 180/1918 számú ítélettel marasztalta a Kúria a csábítót. Lásd erre vonatkozólag az Erkölcsi kár fogalma címszó alatt idézett határozatokat. Az erkölcsi kártérítés alapjául szolgáló Csábítás (magánjogig fogalmá-nak helyes felismerése céljából ajánlatos* a „qui bene distinguit..." elvéhez híven is, első sorban a Csábítás (büntetőjogi) fogalma és a Bizonyítandó körülmények a magánjogi csábítás fennforgása tekintetében elnevezésű címszók alatt felsorolt jogeseteket tanulmányozni. Csak ezután ismerjük fel kellőképen az Előzetesen megállapítandó kérdések címszó alatt idézett ítéletben kimondott pervezetési elvet, mely szerint első sorban a csábítás tárgyi tényálladéki elemeinek, a Függő helyzet-nek, vagy Házas-