Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

148 II. 409/39. csolatban álló körülményeket köteles a jegyestársával közölni, de nem róható fel a felperesnő terhére, hogy különösebb ok nélkül nem fedte fel az alperes előtt édes anyjának 38 év előtti erkölcsi botlását, a felperesnő Irén nevű féltestvére származását és a természetes apa által történt örökbe fogadást. .. különben is Irén nevű féltestvérének származási körülményeiből nem vonható hátrányos következtetés a felperesnő személyére és erkölcsi értékére, mert az alperes nem is állította, hogy a felperesnő anyja házas élete vagy az Irén viselkedése ellen kifogás volna tehető... Nincs adat a perben arra sem, hogy a felperesnő Klára nevű nővérének a H. T. 77. §. a) pontja szerint lefolytatott házassági bontóper előtti életkörülményei olyanok voltak, amelyek jogosan tarthatták vissza az alperest a felperesnóvel való eljegyzéstől... a felperesnő atyjának az 1910. évben elkövetett öngyilkossága nem oly okból történt, mely a család erkölcsi épségét sérthetné... Ennek folytán fennáll az alperesnek a jogosulatlan viszszalépés következtében az anyagi jogból folyó kártérítési kötelezettsége ... 409/39. — Elutasítás. — ... Alperes a felperesnőnek tett házassági ígéretétől 1935. évi augusztus hó 8-án írt levelében véglegesen elállott. A levél szó szerint így szól: „Belátom, teljesen igaza van. Ne haragudjék tehát, nem molesztálom. Egyelőre ne is várjon"... A fellebbezési bíróságnak vonatkozó ténymegállapítása ezen levélbeli közléssel kapcsolatosan más az elsőbíróság ítéletéből átvett olyan körülményekre is támaszkodik, amelyek arra engednek okszerű következtetést, hogy az alperes ezzel a közlésével házassági tervéről a felperesnő által is felismerhetően végleg lemondott... Két nappal a kitűzött esküvő előtt hozzá intézett fenti levélbeli közlésből a felperesnő, tekintettel különösen arra, hogy az alperes édes atyjának halála következtében akkor már az utolsó akadály is elhárult, amelyet az alperes addig a felperesnő álláspontja szerint is minden komoly alap nélkül a házasságkötés elodázása céljából csak ürügyként hozott fel, kétségkívül csak azt a következtetést vonhatta le, hogy az alperes vele házasságot kötni nem akar, annál is inkább, mert a felperesnő keresetében maga is utal arra, hogy az alperes ezt követően megszakította vele az összeköttetést és csak 1936. év tavaszától kezdve járt újból hozzá a nélkül, hogy a házassági ígéretet megújította volna. A felperesnő által felhozott az a körülmény, hogy az alperes ily hosszú távollét után újból felvette vele a személyes érintkezést és hogy egymás ügyes-bajos dolgaiban egymás segítségére voltak, meggyőzően és minden következtetést kizáróan nem támasztja alá a felperesnőnek azt az álláspontját, hogy az alperesnek ez a magatartása a megszegett házassági ígéret megújítását jelentette, mert a peres feleket az irányadó tényállás szerint a múltban nemcsak jegyesi viszony, hanem állandóan és folyamatosan a nemi viszony is szorosan egymáshoz fűzte, amely 1936. tavaszától kezdve tovább folytatódott... Megokoltnak mutatkozik ez a következtetés Dr. X., a felperesnő állandó jogi képviselőjének, ama vallomása alapján is, hogy 1936. évi június hó 24-én, amidőn az alperes a felperesnő egyik ügyében nála eljárt és ő éppen attól az intenciótól vezéreltetve, hogy a peres felek közötti házasságon kívüli viszony legális alapot nyerjen, az alperesnek azt az ajánlatot tette, hogy a felperesnőt vegye el feleségül, alperes ezt az ajánlatot a leghatározottabban visszautasította, de alátámasztja eme következtetés helytállóságát a felperesnő saját előadása is... Ezekből folyóan, miután a felperesnő keresetét csak 1938. évi február hó 21-én adta be, az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperesnő a kötendő házasság céljából tett kiadások címén az elsőbíróság ítéletében 1. és 2. ponban részletezett követeléseit már nem érvényesítheti, mert a keresetet a H. T. 5. §-ban meghatározott elévülési határidő eltelte után adta be. Felperesnőnek arra alapított követelése, hogy az alperes megakadályozta elvált férjével való házasság-