Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

146 II. 5167/37—2321/38. tegye, a ^Kúria arra a következtetésre jut, hogy való a felperesnőnek az az előadása, hogy az alperes kívánsága volt, hogy kereső foglalkozást^ ne űzzön... Az alperesnek oly cselekménye, amely a kár felmerülésével^ okozati összefüggésben van, abból áll, hogy az alperes a felperesnőt visszatartotta attól, hogy kereső foglalkozást űzzön. Holott A., B., C, D. és E. tanúk vallomása szerint havonként 150—180 P keresete volt... A fellebbezési bíróság ítéletének jogi álláspontja szerint a felperesnő a 3. tétel alatt említett követelését nem érvényesítheti, mert a felperesnő lakását és háztartási kiadásait alperes fizette. Ez az álláspont azonban téves, mert a felsorolt kiadások fedezése következtében a felperesnő elmaradt keresetének csak azt a részét nem igényelheti, amelyet a felsorolt kiadásokra fordított volna. A felperesnőnek azonban megtakarítható jövedelme is volt. Erre utal az a köztudomású tény is, hogy a vidéken magánosan élő nő 100 P Jövedelmének egy részét megtakaríthatja... A Kúria havonként 50.— P, összesen 1200.— P-ben állapította meg ezt a tételt... 5163/37. — Elutasítás. — Az akkor pénzügyőri szolgálatot teljesítő alperes a pénzügyőri laktanyával közös telken lakott a varrónő felperesnővel. Az 1928. év június havában ismerkedtek meg és ezt követően az alperes havi 60.— P ellenében 14 hónapon át a felperesnő nevelő szüleinek a kosztosa volt 1930. évi január hó l-ig, amikor az alperest Budapestre helyezték át. A peres felek 1929. évi december hó 26-án formálisan is jegyet váltottak, amely jegyességük az 1936. év közepéig tartott. A peres felek még az eljegyzés előtt nemi viszonyt kezdtek, melyet a jegyesség ideje alatt is folytattak... A felperesnő erkölcsi kár iránti követelésének jogi és ténybeli alapját abban jelölte meg, hogy az alperes rábeszélésének a hatása alatt és házassági ígéretében bízva kezdett és folytatott nemi viszonyt a jegyességükre lépésüket követő időben és ezen elcsábítás folytán férjhez menési eshetőségei csökkentek. Az alperes a kereset ellen azt is vitatta, hogy a felperesnővel olyan közjegyzői okiratba foglalt írásbeli megállapodást létesítettek, amellyel a felperesnő a jegyességükkel kapcsolatos minden néven nevezendő igényére nézve az alperes által nem vitásan részben lefizetett és részben bírói letétbe helyezett 600.— P összeggel teljes kielégítést nyert... A megállapodás idején a felperesnő teljeskorú volt, azonban azt csak a felperesnő nevelő atyja írta alá... Ezen utóbbi nem vitás tényre való figyelemmel mindkét fokú ténymegállapító bíróság csak annak a vizsgálatába bocsátkozott, vájjon az alperes által vitatott megállapodás jogérvényesen jött-e létre..'. Ezt a kérdést mindkét fok igenlően döntötte el és erre való tekintettel a kereset jogalapját érintő vitás tényekre vonatkozóan a ténymegállapítást mellőzte... A Kúria nem talált egyetlen peradatot sem arra, hogy akár a peres felek közös akarattal, akár pedig az alperes az írásbeliséget a megállapodás érvényességi kellékéül szabták volna meg... A megállapodásban kikötött 600 P első 100 pengő részletét nem vitásan a felperesnő vette át... 2321/38. — Elntasítás. — A peres felek egymással jegyességre Váptek. A jegyességet az alperes 1936. évi március hó 24-én bizonyított jogos ok nélkül felbontotta... A házasságkötés szabadságának érdekében az anyagi jog a jegyességtől visszalepő jegyes kártérítési kötelezettségét korlátozza. (H. T. 3. §. — 725. sz. E. H.). A felperesnő kijelentette, hogy keresetét nem a H. T. 3. §-ra alapítja... A Kúria azt a 725. sz. E. H. alapján bírálta el. Ennek megfelelően a felperesnőnek oly tények bizonyítása állott érdekében, amelyek a most említett jogszabály alkalmazását vonják maguk után. A felperesnő ily tényül hozta fel felülvizsgálati kérelmében, hogy az alperes éveken át megakadályozta máshoz való férjhez menetelét azzal, hogy a családját kiirtással fenyegette, ha a felperesnőhöz nem járhat és ragaszkodásával elzárta annak a lehetőségét, hogy a felperesnőhöz komoly szándékkal más fiatal ember közeledjék... Az alperesnek a felperes-