Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

II. 3830/36. 145 kétségtelenül megállapítandó, mert erre az évre a felperesnő beutalása már engedélyezve volt. De a Kúria megállapítandónak találta ezt a még hátralevő két iskolai évre is, mert a belügyminiszteri értesítés szerint az egyszer beutalt növendékek ellátási költségeit az előírt tanulmányi előmenetel esetében a belügyi tárca a tanulmányok befejezéséig viselte. A jelen esetben nem volt vitás, hogy a felperesnő mindaddig, amíg az intézetben volt, a kellő tanulmányi előmenetelt tanúsította. Egy későbbi időpontban bekövetkezhető hanyatlás csak mint feltevés jöhet szóba, amely azonban az előbbi tény jelentőségét le nem rontja. (A Kúria a havi ellátás költségeit 40. — P-ben, összesen tehát 3x10 hónapra 1200 P-ben állapította meg.) 3830/36. — Marasztalás. — ... A peres felek 1928. év őszén kezdődött ismeretségük után 1931. évi július hó 25-én eljegyezték egymást. Még az eljegyzés előtt, az 1929. év második felében, a felperesnő elhagyta a Tiszaföldváron levő családi házat és ugyancsak Tiszaföldváron külön lakást bérelt magának. A felperesnő előadása szerint azért, mert az alperes követelte az elköltözést és eltiltotta a szüleivel és testvéreivel való találkozástól. A felperesnő ebben a lakásban fogadta az alperes látogatásait és itt folytatta varrónői iparát is 1932. évi november hó l-ig, amikor az alperes kívánságára Budapestre költözött, ahol az alperes lakást bérelt számára és eltartásáról gondoskodott. Ezt követően a jegyességi viszony 1934. évi december hó 10-én megszűnt, amikor az alperes a nélkül lépett vissza az eljegyzéstől, hogy ennek alapos okát bizonyította volna... A H. T. 3. §. és a 725. sz. £. H.-ban k)fejezésre jutó jogszabályra alapított keresetében a felperes jogalapként azt is felhozta, hogy az eljegyzés felbontásakor az alperes azt igérte, hogy a felperes elhelyezkedéséről gondoskodni fog... Keresetében többek között a tiszaföldvári, 1929 második felében történt átköltözködés folytán fizetett házbért is érvényesítette ... Ezzel szemben a H. T. 3. §-a arra utal, hogy csak az eljegyzés után tett kiadások megtérítését lehet igényelni. Az eljegyzésben nyilvánul meg ugyanis a férfinak és nőnek az az egyező és kölcsönös akarata, hogy egymással házasságot fognak kötni és csak az eljegyzés után merülhetnek fel oly kiadások, amelyeket a kötendő házasság okából tett kiadásoknak lehet elfogadni. Ellenben a felperesnő a külön lakást még jóval az eljegyzés előtt bérelte ki. Ezt tehát a H. T. 3. §-ában meghatározott kiadásnak nem lehet tekinteni, ha való volna is, hogy a felperesnő ezt az alperes kívánságára tette meg. Nincs jelentősége annak, hogy a felperesnő ebben a lakásban még az eljegyzés után is lakott, mert az erre fordított kiadás a felperesnőnek az eljegyzéstől független szükségletét fedezte... Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a keresetnek a házbér megtérítésére irányuló részét elutasította... A Pp. 271. §-a a kár mennyiségének megállapításában a bírónak nagyobb szabadságot ad ugyan, de nem menti fel a bírót attól, hogy mindazokat a tényeket figyelembe vegye, amelyeknek a mennyiség megállapítására súlyuk van. Erre utal a törvény, amidőn kifejezetten elrendeli, hogy minden körülményt figyelembe kell venni. A bírónak adott szabadság tehát nem terjed ki arra, hogy a körülmények egyikének vagy másikának a mellőzésével határozza meg a kár mennyiségét... (Budapestre költözés költsége 400.— P.) Keresetének 3. tétele alatt a felperesnő abból eredő kárát számítja fel, hogy budapesti tartózkodása alatt az eljegyzés idejében az alperes ellenzése folytán varrónői kereseti foglalkozását nem űzhette. A fellebbezési bíróság a kereset e tételét elutasította... A Kúria az e miatt felhozott panasz elbírálásánál abból indul ki, hogy a felperesnő az alperes kívánságára jött fel Budapestre és ekként az alperes, aki rábírta a felperesnőt, hogy kereső foglalkozásának helyét elhagyja, kiindulva továbbá abból, hogy a felperesnő számára Budapesten az alperes bérelt lakást és ő tartotta el a felperesnőt és hogy azért költöztette Budapestre, hogy minden elfoglaltságtól mentesítse és a társaságban magához illővé Dr. Hajnal Henrit 10