Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
144 II. 5696/36. tényállítást arra nézve, hogy X. Bélával ez a helyzet már annyira előre haladt volt, hogy a házasságkötést egyenesen az alperes akadályozta meg. Arra nézve pedig a perben egyáltalán nincs adat, hogy a felperesnővel szemben bárki más házasságkötési szándékkal fellépett volna.. De arra nézve sincs adat a perben, hogy az alperes bármiféle olyan ténykedést fejtett volna ki, amely megakadályozta volna, hogy a felperesnő Pozsonyban elhelyezkedjék és ott alkalmazást találjon ... 3696/36. — Marasztalás Alperes a felperesnőt 1955. évi szeptember hó 15-én eljegyezte, utóbb azonban az eljegyzéstől visszalépett. Az alperes a perben azt vitatta, hogy alapos okból lépett vissza, mert az eljegyzés alkalmával közölte a felperesnővel, hogy csak szülői beleegyezéssel és felettes hatóságának engedélyével léphet házasságra, már pedig szülei beleegyezésüket megtagadták... A felettes katonai hatóság engedélyének kérdése a visszalépés szempontjából csak akkor jöhetne szóba, ha az alperes ebben az irányban a szükséges lépéseket megtette és felettes hatósága az engedély megadását megtagadta volna. Ezt azonban az alperes nem is állította. ... Kétségtelenül helyes erkölcsi felfogásra vall, hogy az alperes súlyt helyezett szülei beleegyezésére is, azonban ezt az eljegyzést megelőzően tartozott volna kieszközölni.. A felperesnő kártérítési igényt érvényesített azért, mert az alperesnek az eljegyzés alkalmával kifejezett kívánságához képest iskolai tanulmányainak folytatását abba hagyta, ebből kifolyóan a tanítónőképző még hátralevő 3 évére végleg elvesztette ingyenes intézeti helyét, amelyet mint hadirokkant gyermeke élvezett... A fellebbezési bíróság elutasító ítéletének indokolása szerint mindaddig, amíg a felperesnő az eljegyzés folytán abba hagyott tanulmányainak az eljegyzés felbontása után lehetővé vált további folytatásával felmerült kárát nem bizonyítja, keresetének jogalapja nincs. Ez a megállapítás azonban téves... A jogalap kérdése teljesen független a kár bekövetkezésének kérdésétől. A jogalap azoknak a tényeknek, történeti eseményeknek összessége, amelyekből a felperes a keresetében érvényesített kártérítési igényét származtatja. A jelen esetben tehát ez a jogalap az, hogy az alperes az eljegyzéssel kapcsolatban azt a kívánságát fejezte ki, hogy a felperesnő iskolai tanulmányait hagyja abba és hogy a felperesnő iskolai tanulmányait e kívánság folytán valóban abba is hagyta. Hogy ennek folytán merült-e fel kára a felperesnőnek és mennyi, már kizárólag az összegszerűség kérdésére tartozik (Pp. 391. §). Hogy tudott-e az alperes arról, hogy a felperesnőnek az intézetben ingyenes helye volt, a perben közömbös. Az a körülmény, hogy az alperes erről nem tudott, csak arra enged következtetést, hogy a felperesnőnek kárt okozni nem akart. Ez azonban nem mentesítheti a kárnak megtérítése alól, amely egyéb szándékos és a visszalépés folytán a felperesnővel szemben elkövetett jogellenes cselekményével be is következett... Helyes ugyan a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperesnő tanulmányainak folytatása esetében azt a különbözeti összeget követelhetné, amelybe az ingyenes hellyel szemben a fizetéses intézeti ellátás került volna. De a felperesnő tényleges kára nemcsak ezen az úton következhetett be. Nem vitás, hogy a felperesnőnek a szóban forgó intézetben engedélyezett ingyenes helye nemcsak tanulmányainak folytatását tette lehetővé, hanem egyben az iskolai év tartamára részére ingyenes teljes ellátást is biztosított. Ez a teljes ellátás egy szerényebben javadalmazott tisztviselő családjában nagyobb vagyoni előnyt jelent, mint a mai viszonyok között az elhelyezkedést alig biztosító kétes értékű tanítónői oklevél. Tényleges kára származott tehát az alperes magatartásából kifolyóan a felperesnőnek annyiban, amennyiben ingyenes helyének elvesztése folytán teljes ellátását vesztette el és újból szülői eltartásra szorult... A kár összegszerűsége szempontjából irányadó az az idő, amelyre a felperesnőnek ingyenes intézeti ellátása biztosítottnak tekintendő. Ez az 1934/35. iskolai évre
