Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 152/39. 115 rendelkezésére bocsátott 12.000.— cseh korona megtérítése fejében pedig 2028.— P, vagyis összesen 11.273.— P-ben kérte elmarasztalni... Alaptalan a felperesnek a brostű értékmegállapítása tekintetében előterjesztett felülvizsgálati panasza, mert a fellebbezési bíróság a brostű értékelésénél azt a legmagasabb összeget fogadta el irányadóul, amelyre a perben kihallgatott szakértő a brostűt éppen a felperes leírása alapján felbecsülte ... Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperesnő, amennyiben a brostű még birtokában lett volna, ennek a kötelezettségnek a brostű természetben átadásával is eleget tehetett volna. Ebből önként folyik a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontjának helytállósága, hogy az alperesnő a brostűnek nem a vételkori értékét, hanem annak a szakértő által a szakítás után fennállónak meghatározott értéket tartozik megtéríteni... Ezenkívül alperesnő 196.208 magyar koronának megfelelő pengő összeget tartozik az amortizációs kölcsön törlesztésére rendelkezésére bocsátott összegek fejében a felperesnek megtéríteni... Az átértékelés szempontjából fontos ama kérdés tekintetében, hogy a peres felek között mikor szűnt meg a házasságon kívüli szerelmi viszony ... A fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek között a szakítás 1930 évi június hó 6-án következett be. Eme tényállás alapján pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperesnek az amortizációs kölcsön kiegyenlítéséből eredő fent említett korona értékben meghatározott pénzkövetelése átértékelés alá esik, mert a felperes keresetét az 1938 : XII. t. c. 3. §-ban meghatározott egy éven belül adta be. Az ekként átértékelés alá eső követelés pengőértékben való meghatározása szempontjából helyesen vette irányadóul a fellebbezési bíróság a magyar koronának 1922. évi május 22. és augusztus közepén jegyzett értékek középarányosát, mert a felperes az amortizációs tartozás kifizetésére szolgáló összeget az alperesnőnek ebben az időközben általa most már közelebbről meg nem határozható időben és részletekben adta át. Ilyen átértékelés mellett pedig a felperesnek e címen járó követelése 1069.33 P-t tesz ki. A brostűért járó értékmegtérítés címén járó követelésével együtt tehát a felperes összkövetelése 4669.33 P-t tesz ki. Ezzel szemben áll az alperesnőnek beszámításra alkalmas követeléseként nem vitásan 2759.79 P-ben meghatározott perköltségkövetelése, továbbá a bécsi és máriazelli közös útnak az alperesnő által fedezett költségeiből a felperes által elismert 200.— P, végül a brostű értékesítéséből befolyt összegből a felperes által is elismerten felvett 400.— P. Beszámítás tárgyává tette helyesen a fellebbezési bíróság továbbá azt az 1500.— P-t is, amelyet a felperesnek a szakítás után nem vitásan postán küldött meg és amelynek vételét a felperes 1930. évi június hó 15-én az alperesnőhöz intézett levélben nyugtázta ...