Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

Útmutatás a II. Részhez. A II. Részben, ellentétben az I. Résszel, ahol jegyestársak is szerepelnek, ha nem is mindig ily elnevezés alatt, kizárólag jegyestársakról és pedig oly jegyestársakról van szó, akik között nemi viszony nem volt, és akiknek jegyessége vagy pusztán visszalépés következtében vagy pedig egyidejű károkozás mellett bomlott fel. Az előbbi fajta felbontás folytán keletkezett és a H. T. 3. §-án alapuló kúriai gyakorlat, mely a 9836/04. és 1684/05. számú ítéletek hozatala idején még nem volt egyöntetű, azóta, amint azt főleg az Ajándék visszakövetelése, Alapos ok az eljegyzéstől való visszalépésre, Anya előélete, Apa öngyilkossága, Betegség okul szolgálhat az eljegyzés felbontására, Bujakóros betegség mint visszalépési ok, Családtagok személyes körülményei, Eljegyzés fogalma, Étkezési kiadások megtérítése, Fényképezés költségei, Indokolatlan kiadások, Kelengye, Késedelmi kamat, Kiadások összegének megállapítása, Kölcsönös megállapodás jegyesség felbontása iránt, Munkadíj megtérítése, Természetbeni visszaadása jegyajándéknak, Uzsonnák kiadásai, Vacsorakiadások, Vagyoni kár és Visszalépési ok címszók alatt idézett határozatokból láthatjuk, meglehetősen kialakult. A H. T. 3. §-ával kapcsolatos gyakorlat kijegecesedése köréből külön felhívom az olvasó figyelmét az Eljegyzés előtti kiadások és Értékcsökkenés címén kártérítés címszók alatt idézett határozatokra, melyek közül az utóbbiakban nem látok teljes egyöntetűséget. Egyébként, amint az Eljegyzés erkölcsi tartalma, Érdeklődési kötelessége jegyesnek, Házasságkötés szabadságának elve, Jegyesek kötelessége egymás iránt, Közlési kötelesség és Utcai megismerkedés címszók alatt idézett határozatokból láthatjuk, a Kúria az eljegyzés társadalomerkölcsi jelentőségének emelésére és a tisztességes nő fokozottabb védelmére törekedett ezen a téren is. Ami az eljegyzéssel kapcsolatos károkozás kérdésében kialakult és a 157. sz. E. H., majd a 725. számú E. H.-tá lett 4667/27. számú ítélet nyomán megindult gyakorlatot illeti, az is, amint az Állás elvesztéséből eredő kár, Általános magánjogi szabályok, Bizonyítandó körülmények kártérítés tekintetében, Jogellenes cselekmény, Kármegosztás elve, Letétbe helyezése a kárösszegnek, Megakadályozása a jegyes-