Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
114 I. 6040/38—152/39. kötés miként lehetséges, mert ilyesmi a falusi viszonyok között szokatlan eset lett volna, de másfelől a falusi lányok is tudják, hogy a házassági ígéret alkalmával a férfi vagyoni és megélhetési viszonyait igen alaposan megvizsgálják. ... az X. Eszter által bizonyítani kívánt tényállás valósága esetén se lehetne abból visszakövetkeztetni arra, hogy az alperes már az első nemi érintkezést megelőzően részletesen tájékoztatta volna a felperesnőt házasulási lehetőségéről, s hogy ennek megvalósítása által törekedett volna rábírni a felperesnőt a nemi érintkezésre. 6040/38. — Elutasítás. — ... A fellebbezési bíróság abban a vonatkozásban, hogy a felperesnő az alperessel történt első nemi közösülését megelőző időben tanúsított magatartásából következtetve tapasztalatlan és tisztességes leánynak volt-e tekintendő, azt fogadta el, hogy a felperesnő az alperessel 1936. évi december hó 13-án végbe ment nemi érintkezés előtt 1936. év őszén már Ferenc tanúval nemileg érintkezett és az alperessel is nemi viszonyt kezdett anélkül, hogy meggyőződést szerzett volna arról, hogy az alperes előző nemi betegségéből, amelyről neki tudomása volt, kigyógyult-e? ... A felperesnő a fellebbezési bíróság által megállapított tényállást a Pp 534. §-ban körülírt módon nem támadta meg és felülvizsgálati kérelmében csupán azt sérelmezte, hogy az alsófokú bíróságok a tanúk vallomásának értékelésénél tévedtek, amidőn tisztességes előéletére bizonyítékul szolgáló tanúvallomásokkal szemben valónak fogadták el Ferenc tanú vallomását. A felperesnőnek ez a panasza a jelen eljárásban nem lehet elbírálás tárgya, mert a tanúk szavahihetőségének és vallomásuk bizonyító erejének a kérdése a bírói szabad mérlegelés keretébe tartozik ... A felperesnő felülvizsgálati kérelmében felhozott amaz állításnak, hogy a perben kihallgatott orvosok vallomása az alperessel történt nemi érintkezése előtt fennállott nemi érintetlenséget bizonyítják, a bizonyítás anyagában nincs elfogadható ténybeli alapja, mert Dr. X. és Dr. Y. orvosok vallomásában erre utaló adat nincs. Dr. T. orvos pedig, aki általa közelebbről meg nem határozott időben a felperesnő terhességét megállapította, csupán azt vallotta, hogy a felperesnő nemi részén a hymen nyomai még láthatók voltak, amiből arra következtet, hogy felperesnő a szüzességét a megvizsgálás előtt nem régen vesztette el. E következtetés azonban figyelemmel arra, hogy a felperesnőnek Ferenccel és utóbb az alperessel történt nemi érintkezése között nagyobb időbeli különbség nincs, de szem előtt tartva az orvosilag igazolt azt a köztapasztalati tényt is, hogy a hymen igen sok esetben csak a megismételt többszöri nemi közösülés következtében roncsolódik szét, még valószínűsítő adatot sem szolgáltat arra nézve, hogy a felperesnőnek a Ferenccel való előző nemi közösülése meg nem történhetett. A felperesnő arra alapított felülvizsgálati panaszának, hogy a felebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte Ferenc tanú előéletének kiderítése céljából az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal megkeresését, nincs helytálló alapja, mert a felperesnő bizonyítási indítványában nem jelölte meg a Ferenc előéletére vonatkozó azt a tényt, amely a tanú szavahihetőségének a megdöntésére alkalmas. A fellebbezési bíróság tehát nem volt abban a helyzetben, hogy a bizonyítási indítvány célra vezető voltát elbírálhassa... A felperesnő alantas erkölcsi érzületére utal az a körülmény is, hogy a súlyos nemi betegsége miatt kórházi ápolás alatt álló alperest minden erkölcsi feszélyezettség nélkül más férfi társaságában állandóan meglátogatta, azt követően pedig vele a saját megfertőzésének veszélyével nem törődve, minden aggályoskodás nélkül nemi viszonyt kezdett ... 152/39. — Elutasítás. — (A 3077/35 számú közbenszóló ítélet után, lásd ott) ... A felperes kereseti kérelme szerint az alperesnőt a brostű értéke címén 9245.— P, az amortizációs kölcsön kifizetése céljából
