Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)
I. 5916/38. 113 érintkezésre ... De nem lehet szó a felek viszonyában közös szerzemény létesítésére iránynló célzatról sem, mert a házasságon kívüli együttélés alatt közösen együtt szerzett vagyonnak csak az tekinthető, amelynek megszerzésében a nő a saját vagyonával, vagy jövedelmével, illetve a rendes háztartási teendőket meghaladó és vagyoni szaporodást eredményező munkával vagy külön keresetével vett részt... 5916/38. — Elutasítás. — A felperesnő 1936. évi szeptember havában jött X-ről a szülei tanyás lakásáról Budapestre szolgálni és az Orczy-úton állott be alkalmazásba. A felperesnő az utcán, a Margithíd közelében, 1936. évi december hó 6-án este fél hat óra tájban ismerkedett meg N. Ferenc alperes palotaőrrel, amidőn egy rokoni látogatásból szolgálati helyére visszatérőben volt... Az alperes 1937. évi január hó 24-én oly tartalmú levélben hívta a felperesnőt a Bazilikához találkára, amelynek tartalma a felperesnő szeméremérzetét sértette s ez okból a levelet szét is tépte, de azért elment a találkára. A találka után a felperesnő az alperessel elment egy garni szállóba, ahol a peres felek először nemileg érintkeztek. Ezután 1937. év március hó végéig a peres felek többször érintkeztek nemileg, de az alperes 1937. évi március hó végétől a felperesnő leveleire nem válaszolt, állítása szerint azért, mert a felperesnő nem engedte meg az óvszerrel való nemi érintkezést, ő pedig félt, hogy a felperesnőnek gyermeke lesz. Az 1937. év augusztus havában a peres felek ismét találkoztak és ekkor nemileg újból érintkeztek, de ezt követően a peres felek között minden érintkezés megszakadt... A fellebbezési bíróság az alperes vitatása dacára nem bocsátkozott a felperesnő tisztességes és tapasztalatlan voltának az elbírálásába, hanem csak annak az ügydöntő körülménynek a megállapítására szorítkozott, hogy a peres felek között a nemi érintkezés nem komoly házassági ígérettel való rábírás folytán következett be... A felperesnő ezt a ténymegállapítást eljárási jogszabálysértés alapján támadja, mert a fellebbezési bíróság mellőzte X. Eszti megajánlott tanú kihallgatását arra a felperesnői tényállításra, mint közvetett bizonyítékra, hogy az alperes a nevezett előtt ezt a nyilatkozatot tette: „ha nem lett volna olyan buta liba Nesztike, el is vettem volna". Ez a támadás nem helytálló. A közönséges élettapasztalat szerint a falusi életviszonyok között a lányok a nemi életre vonatkozóan elég korán és az élet valóságának megfelelően szereznek tudomást és ösztönösen érzik, hogy a nemi érintetlenségnek az ő életükben mily nagy jelentősége van. Erre való tekintettel és a szülők ily irányú szokásos figyelmeztetése folytán a falusi lányok rendszerint óvatos tartózkodással térnek ki a nemi érintetlenségük ellen irányuló kísérletek elől. Az adott esetben a felperesnő, aki a megismerkedéskor 22—23 éves volt, már az ismeretség napján tisztában lehetett azzal, hogy az alperes vele nemi életet akar kezdeni, mert a saját szóhasználata szerint az alperes a megismerkedéskor az utcán két óra hosszat tartó séta közben arra kérte, hogy adja át magát neki, mert ő csak olyan lovat köt be az istállójába, aki él vele, mint férj és feleség. Ilyen ajánlattal szemben a felperesnő a saját erkölcsi épségének megóvása szempontjából köteles lett volna az alperessel való ismeretséget az itt lakó rokonainak bevonásával folytatni, mivel az első találkozás alkalmával az alperes egyéniségéről, foglalkozásáról és a házasságkötés lehetőségéről nem is szerezhetett meg kellő tudomást s ekként nem is vehette komolynak a fenti kijelentés formájában tett házassági ígéretet... Arra sem szolgáltatott a felperesnő semmi valószínűsítő adatot, hogy az utcán való megismerkedés után az első nemi érintkezésig, 1937. évi január hó 24-ig az alperes viszonyairól közelebbi tudomást szerzett volna és hogy ekként az első nemi érintkezés előtt az állított házassági ígéret komolyságában hihetett volna.. . Figyelemmel arra, hogy a felperesnő az alperes testőr ruhás voltát annyira kiemeli, a felperesnő némi tájékozottságot kellett volna, hogy szerezzen itteni rokonaitól, vagy szolgálatadójától, hogy ily egyénnel való házasságDr. Hajnal Henrik 8