Ungár Margit - Hajnal Henrik (szerk.): Csábítás, jegyszegés és jog. A m. kir. Kúria legújabb gyakorlata (Pécs, 1939)

112 I. 4706/38. tán beállott nagymérvű vérvesztesége és annak következményeként jelentkező általános testi legyengülése őt az utóbb megkapott tüdőbajra hajlamossá tette, orvosszakértői bizonyítás nélkül nem tisztázható megnyugtatón és e részben téves a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti indokolása, hogy az ajánlott bizonyítás előrelátható eredménytelensége miatt céltalan, mert eleve meg nem állapítható az, hogy az orvosszakértői bizonyítás a bírói meggyőződés kialakulása szempontjából milyen értelmű bizonyító okokat fog eredményezni... 4706/38. — Elutasítás. — ... A felperesnő 1936. évi július hó 1-től 1937. évi május hó közepéig a nőtlen alperes háztartását vezette, ellátva annak minden teendőjét. A felperesnő a keresetbe vett 6640.— P-ből 1440.— P-t havi 120 P-vel számítva a háztartási teendők ellenértéke fejében munkabér címén, 240.— P-t pedig annak fejében követelt, mert állítása szerint havonta átlag 20.— P-t kellett a sajátjából pótolnia a háztartás szükségleteire az alperes által adott összeghez, végül 5000.— P-t erkölcsi kár címén, ennek hiányában, közös szerzemény avagy a vitatott eljegyzéstől való alaptalan visszalépés címén és a nyújtott anyagi szolgáltatást legrosszabb esetben jogtalan gazdagodás címén követelte... A fellebbezési bíróság a felajánlott bizonyítás mellőzésével a felperesnőt keresetével elutasította, és pedig azzal a helyes megokolással, hogy ha mindaz való is lenne, amit a felperesnő különböző kereseti jogcímeinek a megalapozására tényként előad, ezek a tények a kereseti követelések megalapítására nem alkalmasak... Az alperes azt vitatta, hogy a felperesnő mint házvezetőnő állott a szolgálatában havi 32.— P bér mellett, amely bérét az utolsó fillérig megkapta. Ennek bizonyítására csatolta a rendőrségi be- és kijelentőlapot, amelyek szerint a felperesnő házvezetőnő volt, továbbá az OTI járulékkivető és ezek befizetését igazoló iratait, amelyekből kétségtelenül megállapítható, hogy azok a felperesnőre vonatkoznak... De még ha való volna is, hogy a felperesnő az alperes házassági ígérete alapján megkezdett ágyasság folytatása céljából lépett be, helyes a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy amennyiben a nő a fennálló benső szerelmi viszony érdekében végez a másik fél részére szolgálatokat és ennek fenntartása okából járul hozzá a közös háztartás kiadásaihoz az ágyasság folyamán, a kapott bérértéken felül végzett szolgáltatások ellenértékét bírói úton éppen úgy nem érvényesítheti, mint a nemi viszony fenntartása érdekében tett kiadásait... Az alperes kifejezetten tagadta a nemi érintkezés megtörténtét és azt, hogy a felperesnőnek valaha is házassági ígéretet tett volna. A felperesnő ide vonatkozó kereseti állítása az volt, hogy az alperessel elsőízben az 1934. év szeptember havában érintkezett nemileg, amikor még az alperes fivérénél volt házvezetőnő egy vidéki városban és hogy e közösülés előtt az alperes neki házassági ígéretet tett. A felperesnő ide vonatkozóan tanúkat nevezett meg, azonban csak általánosságban tartott tényállításai bizonyítására anélkül, hogy szabatosan megjelölve kiemelte volna azt, hogy az alperes állítólagos házassági ígérete hol, mikor és milyen körülmények között hangzott el és pedig nemcsak az első közösülést megelőzően, hanem az ezt követő mely időben is... anélkül, hogy megjelölte volna azokat az okokat és körülményeket, amelyekből arra lehetne okszerűen következtetni, hogy a házvezetőnői foglalkozású felperesnő a gyárigazgató és vagyonos alperes házassági ígéretét a fennálló nagy társadalmi különbség dacára komolynak vehette... A felperesnő maga adta elő keresetében, hogy az alperes és közte a nemi viszony akként állandósult, hogy az első nemi érintkezés után több, mint másfél éven át ő járt fel rendszeresen az alperes lakására mindaddig, míg 1936. évi július hó elsején közös háztartásra léptek. A házasságon kívüli nemi viszonyt ily módon állandósító és fenntartó felperesnő erkölcsi kárhoz való igényét még akkor is elvesztette volna, ha való is lenne amaz állítása, hogy az alperes komoly házassági ígérete késztette őt az első nemi